Szembemegy az EU a szír rezsimmel

Szíria jelenlegi vezetésével elképzelhetetlen a tartós béke az országban – áll nyilatkozatukban.

A dokumentum szerint csak a 2012-ben Genfben elindított politikai folyamat elvei alapján, szíriai irányítással megvalósuló békés és nyitott politikai átmenet hozhat olyan tartós megoldást, amely véget vet a konfliktusnak.

„Az EU elítéli a túlzott, aránytalan és válogatás nélküli támadásokat, amelyeket a szíriai rezsim hajt végre saját népe ellen” – szögezi le a zárónyilatkozat, világossá téve: a halálos áldozatok többségéért az Aszad-rezsimet terheli a felelősség. A szöveg minden felet felszólít, hogy hagyja abba a polgári lakosság által lakott területek lövetését és bombázását.

„Tömeges meneküléshez, valamint a Szíriában tevékenykedő terrorista csoportok virágzásához vezetett az, hogy a rezsim szisztematikusan célba veszi a polgári lakosságot” – húzza alá a dokumentum.

A zárónyilatkozat erőteljesen elítéli az Iszlám Állam által elkövetett bűnöket és jogsértéseket, külön kiemelve a civilek, köztük a keresztények és más vallási csoportok ellen elkövetett „támadásokat, atrocitásokat, gyilkosságokat, a konfliktussal összefüggő szexuális erőszakot, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértését”. Az EU elítéli, hogy az Iszlám Állam szándékosan rombolja a kulturális örökséget Szíriában és Irakban, ami a nemzetközi jog értelmében háborús bűn – áll a dokumentumban.

A nyilatkozat arra is kitér, hogy az Azsad-rezsim nem lehet partner az IÁ elleni küzdelemben. A terroristák elleni fellépést pedig nemzetközi szinten össze kell hangolni. Ezzel összefüggésben külön kitér a nyilatkozat az orosz katonai beavatkozásra.

„Mély aggodalomra adnak okot a közelmúltbéli orosz katonai támadások, amelyen nem az Iszlám Állam vagy más, az ENSZ által megnevezett terrorcsoport ellen irányul, hanem például a mérsékelt ellenzék ellen. Ezeket azonnal abba kell hagyni” – fogalmaz a zárónyilatkozat, figyelmeztetve egyúttal: a konfliktus katonai eszkalációja a válság elhúzódásával, a humanitárius helyzet súlyosbodásával és a radikalizálódás erősödésével fenyeget.

Szijjártó Péter elmondta, attól tart, hogy terméketlen vita alakul ki a rezsim szerepéről. Mint mondta: a jövőbeni kérdéseket a jövőben kell rendezni, a jelenlegi kérdés  az, hogy sikerül-e stabilitást és békét teremteni. A német kancellárra utalva megjegyezte: a lehető legszélesebb politikai tárgyalásokra van szükség.

A nyilatkozat felszólítja a szíriai feleket, hogy támogassák az ENSZ vezette folyamatot, a mérsékelt ellenzéket és a hozzájuk köthető fegyveres csoportokat pedig arra kéri, hogy jussanak közös nevezőre. „Az EU fenntartja a mérsékelt ellenzék támogatását” – húzza alá a zárónyilatkozat.

Az irat kiemeli, hogy az EU teljes politikai súlyával támogatja az ENSZ vezette nemzetközi erőfeszítéseket, s minden nemzetközi szereplőt is erre szólít fel. „Sürgetjük, hogy mindenki, aki a felekre befolyással bír, beleértve a szíriai rezsimet is, hogy vesse be befolyását a konstruktív szerepvállalás előmozdítására az erőszakspirál megfékezése érdekében” – szólít fel az uniós zsargonban konklúziónak nevezett szöveg, amely Szaúd-Arábiát, Törökországot, Iránt és Irakot is kulcsszereplőnek nevezi a térségben.

Végezetül a zárónyilatkozat megemlíti, hogy az EU mennyi pénzt fordított eddig a válság kezelésére, s arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy növelje anyagi hozzájárulását a szíriai válság rendezéséhez.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon jóváhagyták, hogy négy hónapra függesszék fel a Fehéroroszország ellen korábban elrendelt szankciókat – jelentette be Harlem Désir francia Európa-ügyi államtitkár. A francia államtitkár ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a büntetőintézkedéseket szükség esetén azonnali hatállyal ismét életbe léptethetik.
A politikai döntést azután hozták meg, hogy a korábbiaknál átláthatóbb és nyugodtabb elnökválasztást tartottak vasárnap Fehéroroszországban, valamint az egykori szovjet tagköztársaságban augusztus végén szabadon engedtek hat politikai foglyot Aljakszandr Lukasenka államfő amnesztiarendelete értelmében.
„Szeretnénk bátorítani az átalakulást a demokrácia, valamint a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása felé Fehéroroszországban” – mondta Harlem Désir. A vagyonbefagyasztást és beutazási korlátozást magukban foglaló uniós szankciók 175 természetes személyt, köztük Lukasenkát, valamint 14 jogi személyt érintenek.
A nyugati sajtóban gyakran Európa utolsó diktátorának nevezett Aljakszandr Lukasenka ellen 2011 januárjában rendelt el szankciókat az Európai Unió a kelet-európai országban az azt megelőző évben rendezett választások meghamisított eredményére és az ellenzékiekkel szembeni durva fellépésre válaszul.