Szembemegy az EU a szír rezsimmel

Szíria jelenlegi vezetésével elképzelhetetlen a tartós béke az országban – áll nyilatkozatukban.

A nyilatkozat felszólítja a szíriai feleket, hogy támogassák az ENSZ vezette folyamatot, a mérsékelt ellenzéket és a hozzájuk köthető fegyveres csoportokat pedig arra kéri, hogy jussanak közös nevezőre. „Az EU fenntartja a mérsékelt ellenzék támogatását” – húzza alá a zárónyilatkozat.

Az irat kiemeli, hogy az EU teljes politikai súlyával támogatja az ENSZ vezette nemzetközi erőfeszítéseket, s minden nemzetközi szereplőt is erre szólít fel. „Sürgetjük, hogy mindenki, aki a felekre befolyással bír, beleértve a szíriai rezsimet is, hogy vesse be befolyását a konstruktív szerepvállalás előmozdítására az erőszakspirál megfékezése érdekében” – szólít fel az uniós zsargonban konklúziónak nevezett szöveg, amely Szaúd-Arábiát, Törökországot, Iránt és Irakot is kulcsszereplőnek nevezi a térségben.

Végezetül a zárónyilatkozat megemlíti, hogy az EU mennyi pénzt fordított eddig a válság kezelésére, s arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy növelje anyagi hozzájárulását a szíriai válság rendezéséhez.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon jóváhagyták, hogy négy hónapra függesszék fel a Fehéroroszország ellen korábban elrendelt szankciókat – jelentette be Harlem Désir francia Európa-ügyi államtitkár. A francia államtitkár ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a büntetőintézkedéseket szükség esetén azonnali hatállyal ismét életbe léptethetik.
A politikai döntést azután hozták meg, hogy a korábbiaknál átláthatóbb és nyugodtabb elnökválasztást tartottak vasárnap Fehéroroszországban, valamint az egykori szovjet tagköztársaságban augusztus végén szabadon engedtek hat politikai foglyot Aljakszandr Lukasenka államfő amnesztiarendelete értelmében.
„Szeretnénk bátorítani az átalakulást a demokrácia, valamint a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása felé Fehéroroszországban” – mondta Harlem Désir. A vagyonbefagyasztást és beutazási korlátozást magukban foglaló uniós szankciók 175 természetes személyt, köztük Lukasenkát, valamint 14 jogi személyt érintenek.
A nyugati sajtóban gyakran Európa utolsó diktátorának nevezett Aljakszandr Lukasenka ellen 2011 januárjában rendelt el szankciókat az Európai Unió a kelet-európai országban az azt megelőző évben rendezett választások meghamisított eredményére és az ellenzékiekkel szembeni durva fellépésre válaszul.