Az Olaszországban is dolgozó Fukusima Takanori japán orvosprofesszor stábja közleményben szögezte le, hogy az idegsebész soha nem vizsgálta meg Ferenc pápát. Az orvos az egyházfővel két alkalommal a Vatikánban tartott általános audienciákon találkozott.
A Quotidiano Nazionale (QN) olasz hírportál közölte, hogy Ferenc pápának jóindulatú agydaganata van, és az egyházfőt a japán orvos kezeli. Federico Lombardi szentszéki szóvivő pontról pontra cáfolta a QN értesüléseit, amelyeket megalapozatlannak és felelőtlennek nevezett. Hangsúlyozta, hogy személyesen Ferenc pápát is megkérdezte, aki szintén a sajtóból értesült esetleges betegségéről.
A pápa egészségéről felröppent hamis hír azonban megtette hatását: a vatikáni sajtótájékoztatót az újságírók ritkán látott tömege lepte el, és a püspöki szinódust háttérbe szorítva Ferenc pápa betegsége került a középpontba.
A L\'Osservatore Romano szentszéki napilap porhintésnek nevezte a QN-ben megjelenteket, úgy fogalmazva, hogy a hír közlésének időpontja elárulja a mögötte rejlő „manipuláció szándékát”.
Szándékos álhírkeltésnek tartja a pápa nem létező betegségének terjesztését a La Repubblica olasz napilap, amely csütörtöki számában a Vatikánt beárnyékoló „ördögi összeesküvésről” írt. Az újságnak nyilatkozó Victor Emanuel Fernandez argentin érsek „apokaliptikus stratégiáról” beszélt, hangsúlyozva, hogy a cél azt volt, hogy hiteltelenné tegyék és gyengének tüntessék fel Ferenc pápát. Kijelentette: nem könnyű megmondani, ki áll a háttérben, de a pápa elleni támadás azoktól indult, akiknek „ez a pápaság nem tetszik”.
A Corriere della Sera csapdáról írt, amely az egyházon kívüli körökből indulhatott. Az újság emlékeztetett, hogy a szinódus kezdetén a Vatikánban dolgozó Krzysztof Charamsa lengyel pap bejelentette, hogy homoszexuális kapcsolatban él, és homofóbiával vádolta a Vatikánt. A szinódus második hetében az a bizalmas levél került nyilvánosságra, amelyet bíborosok csoportja írt a pápának. A szinódus vége előtt négy nappal „robbant” a pápa betegségének híre. Walter Kasper bíboros a Corrierének a szinódus elleni akcióról beszélt, szintén úgy fogalmazva, hogy Ferenc pápa „egyeseknek nem tetszik”.
Pasquale Laurito, az olasz parlamenti-politikai hírekkel foglalkozó Velina Rossa főszerkesztője szerint a felelősség nem kizárólag a sajtót terheli. A híreket és bizalmas dokumentumokat az újságíróknak gyakran a Vatikánból szivárogtatják ki. Laurito emlékeztetett, hogy „mindez nem számít újdonságnak”: 1962-ben a XXIII. Jánossal szemben álló Alfredo Ottaviani olasz bíboros a sajtóval szövetkezve bírálta a népszerű pápát.
