Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes vádhatóság csütörtökön megerősítette a kancellár ellen százas nagyságrendben beérkező feljelentésekről szóló híreket. Csaknem 400 olyan büntetőfeljelentést tettek Angela Merkel ellen, amely az ország biztonságát érintő ügyekben illetékes legfőbb ügyészség hatáskörébe tartozik. A hatóság szóvivője a feljelentések tartalmáról nem nyilatkozott, de közölte, hogy valamennyit megvizsgálják.
A Focus című hírmagazin hírportálja (Focus Online) és a Taz című berlini baloldali-alternatív lap beszámolói szerint a feljelentők mindenekelőtt hazaárulással vádolják a kancellárt.
A Focus Online gyűjtése szerint az egyik feljelentő azt írta, hogy Angela Merkel a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntésével veszélybe sodorta az alkotmányos rendet, és olyan állapotokat idézett elő, amely akár a németek testi épségét és életét is veszélyeztetheti. A feljelentő kiemelte, hogy a „harmadik világból származó, a (német) kultúrától idegen menekültek tömeges és a történelemben példa nélkül álló beáramlása” akár „teljes mértékben alááshatja” Németország alkotmányos rendjét.
A Taz szerint nyilvánvaló, hogy a feljelentések özöne jobboldali radikális, populista csoportok tevékenységének tulajdonítható. Egy ismert jobboldali radikális portálon egy mintaszöveget is megjelentettek a feljelentők dolgának megkönnyítésére.
Holm Putzke, a passaui egyetem büntetőjogra szakosodott kutatója a Focus Online-nak azt mondta, hogy az ilyen feljelentések teljességgel megalapozatlanok, és a legfőbb ügyészség elutasítja majd őket, egyebek között azért, mert nincsen arra utaló jel, hogy a jelenlegi migrációs folyamatok fenyegetnék Németország fennmaradását, függetlenségét, területi épségét, alkotmányos rendjét.
Ugyanakkor a napokban maga Holm Putzke is felvetette Angela Merkel büntetőjogi felelősségét egy – az egyetem honlapján megjelentetett – jogi szakvéleményében, amely feltűnést keltett a német sajtóban. A kutató szerint ameddig a tartózkodási jogcím nélküli belépés az országba – vagyis az illegális határátlépés – bűncselekménynek számít, addig büntethetők azok is, akik elősegítik az ilyen cselekményt.
Ezen az alapon pedig büntethetők például a vonatvezetők, akik a menedékkérőket Ausztriából Németországba szállító különvonatokat vezetik, de talán a kancellár is, hiszen legalábbis a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről hozott döntéssel, illetve a döntés meghozatala óta aktívan elősegíti az illegális határátlépést, és nem törekedik az ilyen cselekmények beszüntetésére.
A passaui egyetem professzora azonban nem Angela Merkel vagy a vonatvezetők felelősségre vonását szorgalmazza, hanem az ellentmondásos jogi szabályozásra akarja felhívni a figyelmet, és úgy véli, segíteni kell a menekülteken, természetesen a jogszabályi keretek között, amelyeken viszont szükség esetén változtatni is lehet.
Németországban a menedékkérők szűnni nem akaró áradata egyre inkább veszélyezteti a belbiztonságot – figyelmeztet a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) elnöke.
Holger Münch a Focus című hírmagazin következő számában megjelenő interjúban a csütörtökön előzetesen ismertetett részletek szerint elmondta, hogy míg tavaly egész évben 198 különböző fajtájú atrocitás, támadás történt menedékkérők, menekültek szállásai ellen, idén már október végéig háromszor többet, 600 ilyen esetet regisztráltak.
Ezek közül legkevesebb 543 eset a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmények közé tartozik. A feljegyzett esetek közül 95 erőszakos bűncselekmény volt, és 49 gyújtogatásos támadás történt szállások, befogadóállomások ellen.
Az ilyen bűncselekmények száma „drámaian emelkedik”, és nem lehet kizárni, hogy a menekültválság mélyülésével tovább erősödik az erőszakhullám, és halálos áldozatot követelő merényletek is történnek.
„A lehető leggyorsabban rendezetté kell tenni a folyamatokat és stabil struktúrákat kell kialakítani” – hangsúlyozta a BKA elnöke.
Az esetleges iszlamista terrorveszélyről azt mondta, hogy eddig száz „tipp” érkezett a hatóságokhoz feltételezett terroristákkal kapcsolatban, akik állítólag a menedékkérők között beszivárogtak Németországba. A gyanú az esetek többségében nem igazolódott be. Ugyanakkor „jelenleg nagyjából tíz esetünk van, amelyekben azt vizsgáljuk, hogy valaki részt vett-e háborús bűncselekményekben vagy tagja volt-e terrorszervezetnek” – mondta a szövetségi bűnügyi hivatal vezetője.
