Túl sokba fáj a Scotland Yardnak Assange őrzése

A WikiLeaks portál alapítója több mint három éve rejtőzik Ecuador londoni nagykövetségén.

Az ecuadori diplomáciai képviseleten rejtőzik immár több mint három éve menedékjog védelme alatt Julian Assange, a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket százezrével kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítója, aki ellen Svédország nemzetközi körözést adott ki. A nagykövetséget azóta folyamatosan figyelték a londoni rendőrség kihelyezett járőrei, az volt a feladatuk, hogy vegyék őrizetbe Assange-t, ha kilép az épületből.

A Scotland Yard hétfőn közölte, hogy a nagykövetség folyamatos őrizete eddig több mint 11 millió fontba (csaknem 4,7 milliárd forint) került, és ez „aránytalan” anyagi teher. A londoni rendőrség – részletek nélkül – közölte ugyanakkor azt is, hogy változatlanul törekszik Assange őrizetbe vételére, és ehhez „számos nyílt és fedett műveleti taktikát” dolgozott ki.

A Scotland Yard intézkedésével egy időben a brit külügyi tárca bekérette Ecuador londoni nagykövetét, akinek kifejezték a brit kormány „mélységes felháborodását” az Assange-ügyben tanúsított ecuadori eljárás miatt. A minisztérium közleménye szerint a nagykövetnek hangsúlyozták, hogy Nagy-Britanniának jogi kötelezettsége Assange átadása Svédországnak.

Az ausztrál állampolgárságú, 45 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárban jóváhagyta kiadatását.

Assange ügyvédei a fellebbezési eljárás során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség európai elfogatóparanccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak. A védők egyik fő érve szerint fennáll annak kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Az ügyvédi csapat még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange-ra akár halálbüntetést is kiszabhatnak, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.

Assange-t őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint „dickensi körülmények között”. A védők elérték Assange szabadlábra helyezését, igaz súlyos áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (85 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen. Assange azonban a további jogi csatározások helyett 2012 nyarán Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, megsértve ezzel szabadlábra helyezésének feltételeit, és azóta is a diplomáciai képviseleten tartózkodik.