Ez a horvátok véleménye a szlovén kerítésről

A horvát belügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy a drótkerítés építése pénzkidobás.

Murafüred Lendvához és a magyar–szlovén határhoz is közel esik, míg Rigonce alig húsz kilométerre nyugatra fekszik a horvát fővárostól, Zágrábtól.

Az „akadályok” könnyebbé teszik majd a rendőrség és a segélymunkások dolgát, egyúttal biztosítani fogják, hogy a migránsok ne szóródjanak szét – mondta a sajtónak Sefic. Hozzátette, nem mondhatja el, hol építik meg a következő szakaszt, mert akkor az intézkedések értelmüket vesztenék.

Hangsúlyozta: a műszaki határzár célja nem az, hogy jelentős mértékben csökkentse a migránsok beáramlását, hanem az, hogy az emberek ne ellenőrizetlenül jussanak be az országba, és a helyzetet megnyugtatóan tudják kezelni, a migránsokat pedig a kijelölt befogadóállomásokra irányítsák.

Az államtitkár hozzátette, hogy Szlovénia fokozni fogja tárgyalásait más országokkal, hogy megkíséreljék „jobban szabályozni” a menekültek áramlását. Jelenleg átlagosan napi nyolcezer migráns érkezik az országba, de a következő napokban a menekültek újabb nagy hulláma várható – mondta.

Szlovénia összesen 80 kilométer kerítést tervez kiépíteni horvát határán – mondta Karl Erjavec külügyminiszter szerdán Bécsben, ahol tájékoztatta osztrák kollégáját kormányának a migránsválsággal kapcsolatos lépéseiről. Sebastian Kurz, az osztrák diplomácia vezetője a találkozón teljességgel érthetőnek, egyúttal fontosnak nevezte Szlovénia lépéseit.

Tárgyalásaik után Erjavec hangsúlyozta, hogy „műszaki akadályokról van szó, és nem határzárról. [ ] Megpróbáljuk megteremteni a legjobb feltételeket az ellenőrzéshez, a schengeni jogi keretek azonban nem adnak kész válaszokat egy ilyen léptékű kérdésre.”

Erjavec az osztrák kancellár kabinetfőnökével, Josef Ostermayerrel is találkozott. A szlovén fél a találkozón javaslatot tett arra, hogy Ausztria és esetleg Németország is nyújtson segítséget a szlovén–horvát határ őrzéséhez. Ostermayer azt mondta, Ausztria meg fogja vizsgálni a javaslatot, és megvitatja Németországgal is. Jelenleg mindössze tizennégy osztrák rendőr segít a szlovén rendőrségnek a migrációs hullám kezelésében.

Horvátország szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát–szlovén határátkelőhöz, mert szerintük Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát – jelentette az N1 horvát kereskedelmi csatorna.

Az öt kisbusszal érkező különleges rendőri alakulat tagjai újságírók szerint azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést. Ugyanakkor Szlovénia is rendőröket vezényelt ki ugyanarra a határszakaszra, ők viszont azonnal eltávolították a helyszínről az újságírókat. Szemtanúk szerint nagyon feszült volt a hangulat.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak később úgy nyilatkozott: csak figyelmeztetni akarták a szlovén hatóságokat, hogy horvát területen húzták fel a határzárat, és le kell bontaniuk azt. „Amennyiben nem teszik meg, tiltakozó jegyzéket küldünk a szlovén kormánynak, és magunk távolítjuk el a kerítést” – szögezte le a tárcavezető.

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) illetékesei szerdán döntöttek egy új „határügyintézés” bevezetéséről, amelytől azt remélik, hogy kezelni tudja a helyzetet a stájerországi Spielfeld határátkelőhelynél, ahol migránsok ezrei kelnek át Szlovéniából ellenőrizetlenül. Péntekre halasztották azonban a döntést egy esetleges határkerítés felhúzásáról.

Ostojic korábban Bródban (Slavonski Brod) újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a drótkerítés építése pénzkidobás. „Szlovénia jobban tenné, ha inkább ideiglenes menedékhelyet építene a bevándorlóknak, mint amilyet Horvátország is épített, s amelyet téliesített” – hangsúlyozta.

Úgy vélekedett, hogy Ljubljana ezzel a döntéssel azt üzeni, a határok lassan lezáródnak, ami ellentétes hatást vált ki, és még többen fognak jönni. Ostojic nem tartotta elfogadható indoknak, hogy Szlovénia azért emel kerítést Horvátországgal közös határán, mert véget ért a görög komphajók személyzetének sztrájkja, és Ljubljana attól tart, hogy több ezer migráns özönlik majd az országba. A tárcavezető szerint a migránshullám nagy része már áthaladt Szlovénián.

Horvátország befogadóképessége 5000 fő, ha ugyanennyi migránst be tudna fogadni Szerbia, Magyarország, Macedónia, Szlovénia, Ausztria és Bulgária is, a menekülthullám ellenőrizhetővé válna – mondta Ostojic, hozzátéve, hogy a probléma megoldását Görögországban kell kezdeni.

Magyarország 189 millió forinttal járul hozzá az Afrikából kiinduló migráció kiváltó tényezőinek kezelésére létrehozott uniós Szükséghelyzeti Vagyonkezelő Alaphoz. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg. A kormányhatározat szerint Magyarországot az alapban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli. Az alaphoz való csatlakozáshoz szükséges 189 millió forintot november végéig kell biztosítani.