A huszonhat tagú schengeni övezetre nyár óta – amióta közel-keleti és afrikai migránsok százezrei érkeznek Európába a kontinens déli határainál – óriási nyomás nehezedik. Magyarországtól Dániáig a kontinens egyes országaiban átmeneti határellenőrzést vezettek be, hogy gátat vessenek az emberáradatnak. Így az útlevél nélküli utazás nehezebbé vált, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.
Juncker a strasbourgi Európai Parlamenthez fordulva arra figyelmeztetett, hogy a schengeni övezet szétrombolásának politikai következményei lehetnek más európai uniós projekteket, így a közös pénzt, az eurót illetően is. „Ha Schengen szellemisége elhagyja országainkat és kiköltözik szívünkből, akkor többet is veszíthetünk, mint egyszerűen Schengent. A közös pénznek semmi értelme sem lesz Schengen összeomlásával. Ez az európai épület egyik tartóoszlopa” – fogalmazott Juncker. De hozzátette: „a schengeni rendszer félig már kómában vergődik”. S mint fogalmazott: „Akik hisznek Európában, az európai értékekben és a szabadságban, azoknak meg kell próbálniuk – és meg is próbálják majd – újraéleszteni a schengeni szellemiséget.”
Juncker nyilatkozata ugyan elsősorban politikai jelentőségű – hiszen a schengeni térségnek 22 uniós és négy külső tagja van, jogilag teljesen különálló a 19 tagú eurózónától –, azért híven tükrözi az unió brüsszeli központjában tapasztalható növekvő aggodalmat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!