A követelést a FARC szóvivője, Victoria Sandino jelentette be szombaton Havannában, a tárgyalások nyitányán. A gerillák legalább két törvényhozási ciklusra akarnak bérelt helyet kapni a bogotái törvényhozásban, bár az egyelőre nem világos, hogy pontosan hány képviselői helyre tartanak igényt.
A szóvivő azt is közölte: garanciát akarnak kapni a kormánytól arra vonatkozóan, hogy a FARC tagjait nem fogják külföldre kiadni. A marxista felkelők attól tartanak, hogy a 2006-ban feloszlatott jobboldali félkatonai szervezetek, így például a Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Erők (AUC) sorsára juthatnak, amelynek vezetői közül többeket kiadtak az Egyesült Államoknak a kolumbiai hatóságok.
A FARC és a kolumbiai kormány között 2012 vége óta folynak béketárgyalások Havannában a konfliktus lezárásáról, és kölcsönösen megegyeztek abban, hogy 2016. március 23-ig békeszerződést írnak alá. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök nemrég fegyverszünet megkötését ajánlotta az új évre a lázadóknak, akik azonban arra figyelmeztettek, hogy a fennálló hat hónap alatt csakis akkor tudják elképzelni a békeszerződés megszületését, ha a kormányzat engedékenyebb hangnemet üt meg a tárgyalóasztalnál.
A FARC 1964-ben lázadt fel a központi kormány ellen. Az 50 éve dúló harcokban legalább 220 ezer ember vesztette életét, milliók kényszerültek otthonaik elhagyására. A fegyveres konfliktusban a FARC mellett számtalan baloldali lázadócsoport, szélsőjobboldali félkatonai szervezet és drogkartell is rész vett. A marxista fegyveres szervezet az utóbbi évtizedben jelentősen meggyengült a kolumbiai kormánynak az Egyesült Államok által támogatott offenzívái miatt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!