Francois Hollande francia államfő az önkormányzati vezetők kongresszusán elmondott párizsi beszédében részletezte, milyen intézkedésekkel kívánja felvenni a harcot a terroristákkal.
1. Felfegyverzik a rendőröket
3900 önkormányzati rendőr dolgozik Franciaországban, nekik nincs még fegyverük, míg a rendőröknek és csendőröknek igen. Hollande felszámolja ezt az állapotot.
2. Korlátozzák a szabadságjogokat
A terrorizmust dicsőítő csoportokat és helyeket fel fogják oszlatni a rendkívüli állapot keretében, mégpedig azzal a törvényjavaslattal, amelyet a szerda reggeli kormányülésen vitattak meg.
„Ha egyes emberek a terrorizmus dicsőítését folytatják bizonyos helyeken, egyesületekben vagy csoportokban, a ma reggel bemutatott törvényjavaslattal feloszlathatóvá válnak. Azonnal fel fogjuk őket oszlatni”
– hangsúlyozta Hollande. Az említett törvénytervezet a szükségállapotról szóló 1955-ös törvényt szigorítja.
A kormány szerdán megvitatta a tervezetet, amely a szükségállapot három hónapos meghosszabbításáról szól, november 26-ától február végéig tartana a szükségállapot. Erről csütörtökön szavaz a Nemzetgyűlés, pénteken pedig a Szenátus. Ha elfogadják, az alábbi intézkedéseket is végrehajthatják a hatóságok:
A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, és az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell. A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését sem tervezi a kormány.
Az első imaházat egyébként már be is záratták: a Le Figaro szerint Beausoleilben, Monte-Carlo közelében azért csukták be a helyiséget, mert radikalizált személyek is jártak oda. Három személyt őrizetbe is vettek.
Olyan javaslatokat tett közzé szerdán az Európai Bizottság, melyek elfogadása szándékai szerint tovább nehezíti majd a lőfegyverhez jutást, jobban követhetővé teszi majd a legális lőfegyvereket, és a mostaninál is szigorúbban biztosítja a hatástalanított fegyverek működésképtelenségét.
Az ezzel kapcsolatos irányelv szigorításával egyes félautomata lőfegyvereket átsorolna abba a kategóriába, melyeket magánszemélyek nem vásárolhatnak meg. Ezenkívül a lőfegyverek, részeik és a lőszerek internetes kereskedelmének szabályait is szigorítaná a testület. A javaslat a lövedék kilövésére nem alkalmas fegyvereket, gáz- és riasztópisztolyokat is az irányelv hatálya alá vonná, mert Brüsszel úgy véli, hogy éles lőfegyverré alakíthatók.
A hatástalanított lőfegyverek esetében a bizottság azt szeretné, hogy a tagállamok a működésképtelenné tett lőfegyverekről és tulajdonosaikról is vezessenek nyilvántartást. Emellett a bizottság mindenféle hatástalanított fegyver magánszemélyek általi birtoklását is tiltaná. A most magánkézben lévő ilyen fegyvereket meg kellene semmisíteni. A jelenlegi irányelv hatálya a fegyvergyűjtőkre nem terjed ki. Brüsszel ezen is változtatna, mert úgy véli, hogy a gyűjtők a fegyverkereskedelem egyik potenciális forrását jelentik. A jövőben gyűjtők csak ugyanolyan engedély birtokában juthatnának fegyverhez, mint bárki más.
A lőfegyverek jobb követhetősége érdekében a bizottság több és nehezebben eltávolítható jelzéssel látná el őket, s megszabná, hogy a fegyver mely részét kell jellel ellátni. A tagállamoknak minden ilyen adatot meg kellene őrizniük egészen a fegyver megsemmisítéséig. Mindezek mellett a bizottság szorosabb együttműködést szeretne a tagállamok között, például információcserét arról, ha egy tagországban valakitől megtagadják a fegyvervásárlási engedély kiadását. A bizottság azt is közölte: folyamatban van annak az akciótervnek a kidolgozása is, amely az illegális fegyvervásárlások, fegyverek és robbanóanyagok, valamint a szervezett bűnözés visszaszorítását célozza majd.
„Nem tűrhetjük, és nem is fogjuk tűrni, hogy szervezett bűnözők férjenek hozzá katonai jellegű fegyverekhez, és kereskedjenek velük Európában”
– idézi a bizottság közleménye Jean-Claude Junckert, az EB elnökét.
