A szélsőséges iszlamisták állítása szerint a hadműveletet arra válaszul hajtották végre, hogy „a hitehagyott egyiptomi hadsereg muzulmán nőket tartóztat le, illetve molesztál a katonai ellenőrző pontokon”.
A támadásokat egy nappal azután hajtották végre, hogy Egyiptomban véget ért a második szabad parlamenti választás utolsó szakasza.
Hétfőn robbantás végzett a rendvédelmi erők egyik tagjával a Sínai-félsziget egy másik településén, Seik-Zuveidben. Egy házi készítésű robbanószerkezet repült a levegőbe, amikor a rendőrség egy járőrautója elhaladt mellette. A robbanásban két rendőr megsebesült.
A Gázai övezethez és Izraelhez közeli, főleg beduinok lakta sivatagi határvidéket a Sínai Tartomány szervezet fellegváraként tartják számon.
Megfigyelők szerint a történtek újabb kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a biztonsági erők valóban urai-e a helyzetnek a konfliktuszónában és az ország más vidékein. A CBC hírcsatorna a támadókat feltartóztató biztonságiak teljesítményét emelte ki, amely nélkül valószínűleg nagyobb lett volna a vérontás.
A választás biztonságára csak az említett környéken hatezer katona vigyázott, a légtérben Apache típusú katonai helikopterek köröztek, a vidéket ejtőernyősök és a hadsereg kommandós egységei pásztázták.
Mindez három héttel azután történt, hogy egy orosz repülőgép 224 utassal a fedélzetén lezuhant a mostani merényletek helyszínétől körülbelül hetven kilométerre délre. A Sínai Tartomány órákkal a Sarm es-Sejkből felszállt gépet ért szerencsétlenség után bejelentette, hogy a fedélzetre juttatott bomba okozta a tragédiát.
Ez utóbbi változatot Moszkva megerősítette, Washington és London pedig valószínűnek nevezte. Kairó továbbra is türelemre szólít fel, azt hangsúlyozva, hogy a vizsgálatok lezárása előtt lehetetlen megállapítani a katasztrófa okát. Egyiptomi illetékesek szerint a vizsgálatok akár évekig is eltarthatnak.
