Kínai, orosz és amerikai utánpótlásból harcol az Iszlám Állam

Az egykori szovjet befolyási övezetből, így hazánkból származó lőszer is került a terrorszervezethez.

Iszonyatos mennyiségű fegyver van Szíriában és Irakban, de – nem meglepő módon – a legtöbb esetben nincs hivatalos közlés arról, azok hogyan kerülnek be a két országba. A hidegháborús évtizedekből biztosan töménytelen mennyiségű szovjet hadianyag maradt itt. Az Iszlám Állam (IÁ) az amerikaiak által korábban fegyverrel támogatott iraki erőktől is zsákmányolt, de például a 2011-es líbiai NATO-beavatkozást követően Törökországba juttatott muníció is végül Szíriában landolt. Egy német adó korábban arról számolt be, hogy Törökországból naponta számolatlanul és ellenőrizetlenül mennek át áruval, vélhetően fegyverrel megtömött kamionok, melyek feltételezések szerint ugyancsak a terrorszervezetnél landolnak. Az USA az Aszad-ellenes felkelőket is tömte, és sokak szerint még most is tömi ellátmánnyal, és természetesen ott van a feketekereskedelem is, mely nyilván a sokszorosa az ismert mennyiségnek.

A londoni székhelyű, fegyveres konfliktusok kutatásával foglalkozó intézet (Conflict Armament Research, CAR) még tavaly átfogó vizsgálatot készített arról, milyen forrásból juthat lőszerhez az Iszlám Állam. A szervezet több észak-iraki – Szindzsár-hegység, Gwer (Al-Kuwayr), és Hawerah –, illetve két észak-szíriai (Gatash, Avdoké) helyszínen összesítette azokat a főként kis kaliberű fegyverekből származó töltényeket, melyeket az IÁ harcosai hagytak a harcmezőn, vagy a kurdok zsákmányoltak tőlük.

A vizsgálati anyaghoz úgy jutottak hozzá a CAR kutatói, hogy együtt haladtak a kurd pesmergákkal, és amikor azok elfoglalták az Iszlám Állam egy-egy állását, az ott talált lőszert összegyűjtötték, és lajstromba vették. A csoport közel 1800 harctérről származó darabot dokumentált, ezeknek csupán elenyésző része volt jelöletlen vagy annyira összeroncsolódott, hogy nem lehetett megállapítani, honnan származott.

A vizsgálat az mutatta, hogy a töltények összesen 21 ország hadi üzemeiben készültek. A legtöbbet az 1970-es, 80-as, illetve a 2000-es években állították elő, de találtak 1945-ös és 2014-es gyártmányút is. A legnagyobb számban Kínában öntötték őket, a második helyen a Szovjetunió (VE Novoszibirszk és Metallurgy-gyár), a harmadikon az USA (Lake City-gyár, Missouri) áll. Ha a szovjet és az orosz töltényeket egy kalap alá vesszük, akkor ők az első számú IÁ-ellátók. Bár a hadianyagot orosz üzemek állítják elő, az értékesítést már az amerikai Sporting Supplies International végzi. Az orosz típusú lőszert csaknem biztosan a szíriai hadseregtől szerezhette meg valamilyen módon a terrorszervezet, a reguláris erők ugyanis ezt használják. Az amerikai töltényeket pedig minden valószínűség szerint az iraki védelmi erőktől zsákmányolhatta az Iszlám Állam, ők ugyanis M16-os és M4-es gépkarabélyokkal vannak felszerelve.

Számottevő mennyiség érkezett az egykori szovjet befolyási övezet több országából, így Szerbiából (Prvi Partizan-gyár), Bulgáriából (Arsenal JS-gyár) és Romániából, valamint Észak-Koreából. Érdekesség, hogy 3 olyan töltényhüvelyt is találtak, melyeket Magyarországon gyártottak.

Számos iráni töltényt is találtak a kutatók, melyeket 2006 és 2013 között állítottak elő. A fegyverembargóval sújtott Irán ezzel nyilvánvalóan megsérti az ENSZ 1737-es számú határozatát.

Nem is lenne teljes a sor, ha Szudánból nem kerültek volna az Iszlám Államhoz lőszerek: néhány darab innen is érkezett. Bár hivatalos adatot nem könnyű beszerezni tőlük, különböző becslések szerint ide áramlik a legtöbb fegyver Afrikában, és exportban is vezetőnek számítanak a kontinensen. Legnagyobb ellátójuk Kína.

A gyűjtés során automata pisztolyokba és félautomata fegyverekbe való 9 x 19 mm kaliberű, gépkarabélynál használt 5.56 x 45 mm (NATO-típus), 7.62 x 39 mm, 7.62 x 51 mm (NATO-típus) és 7.62 x 54R mm (WOLF) kaliberű és nehéz gépfegyverekbe való, 12.7 x 108 mm és 14.5 x 114 mm kaliberű töltényeket találtak. Utóbbiakkal már komolyabb pusztítást lehet végezni.