Már júniusban szavazhatnak az EU-tagságról a britek

London a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel.

Cameron hétfőn kijelentette: „halálosan komolyan” gondolja, hogy az EU reformokra szorul, és ha az uniót nem sikerül a jelenleginél rugalmasabbá tenni, akkor kérdésessé válhat, hogy Nagy-Britanniának megfelel-e a tagság.

A The Times című tekintélyes konzervatív napilap brit kormányforrásokat idézve azt írta, hogy London már tájékoztatta is EU-szövetségeseit a referendum lehetséges júniusi dátumáról.

Cameront állítólag a többi uniós vezető győzte meg arról, hogy nincs sok értelme a népszavazás halogatásának, különös tekintettel arra, hogy jövő nyárra újabb migrációs válság valószínűsíthető.

A brit miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választás után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A Konzervatív Párt váratlan fölénnyel megnyerte a május 7-ei parlamenti választást, és a brit uniós tagságról szóló népszavazás törvénytervezete be is került az új kormány idei törvényalkotási programjába. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett referendumon arról, hogy az EU-n belül vagy kívül akarják tudni hazájukat.

Cameron a várakozások szerint kedden juttatja el a brit reformigényeket részletesen kifejtő levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, és ezzel egy időben beszédet is tart, amelyben nyilvánosan kifejti álláspontját.

Brit sajtóértesülések szerint Tusknak küldendő levelében a kormányfő az első helyen fogalmazza meg azt az igényt, hogy a Nagy-Britanniába más EU-társállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhessenek csak hozzá a szociális ellátó rendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Ez jelenleg a diszkriminációt tiltó uniós jogszabályokba ütközik, és ezt Philip Hammond külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva a hétvégén el is ismerte. Kijelentette ugyanakkor, hogy a Brüsszellel tervezett tárgyalások célja éppen a Nagy-Britanniának nem megfelelő szabályozások módosításának elérése.

Ugyanezt mondta hétfőn David Cameron is. A miniszterelnök a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán felszólalva kijelentette: ha az Európai Unió London által felvetett problémáit nem sikerül orvosolni, akkor brit részről „természetes módon” felmerül az a kérdés, hogy Nagy-Britanniának van-e helye ebben a szervezetben.

Cameron szerint az EU minden problémája egyetlen tényezőben összpontosul, ez pedig a rugalmasság. Meg kell vizsgálni, eléggé rugalmas-e az unió ahhoz, hogy az euróövezeti gazdaságok növekedni tudjanak, miközben a valutaunión kívüli EU-tagállamok is megtalálják számításukat. „Ha eléggé rugalmas, akkor maradunk, ha nem, akkor fel kell tennünk magunknak azt az alapvető kérdést, hogy ezt a szervezetet nekünk találták-e ki” – fogalmazott. Európában mindenki tudja, hogy ezt „halálosan komolyan gondolom” – tette hozzá.

A kormányfő ugyanakkor rossz elképzelésnek nevezte a brit EU-tagság feladását pártolók visszatérő érvelését, amely szerint Nagy-Britanniának mindenképpen ki kellene lépnie az unióból, és utána olyan átfogó szerződéscsomagot kellene kötnie Brüsszellel, amilyen Norvégia és az EU viszonyát is szabályozza. Cameron szerint Norvégia „nem kötött jó üzletet”, mivel egy főre számítva többet fizet be az EU költségvetésébe, mint Nagy-Britannia, arányosan több bevándorlót is fogad, ugyanakkor nincs helye annál az asztalnál, amelynél az uniós szabályokat kidolgozzák.