Az Irán és a nagyhatalmak közötti megállapodásra vonatkozó ENSZ-határozattal összhangban meghozott orosz intézkedés értelmében a jövőben az orosz fél szállíthat a fordói atomlétesítmény korszerűsítéséhez, valamint az araki atomreaktorhoz szükséges anyagokat és berendezéseket – derül ki a Kreml által közzétett elnöki rendeletből. Moszkva hozzájárul 300 kilogrammnál több dúsított urán Iránból történő kiviteléhez, amiért cserébe az orosz fél természetes állapotú uránt szállít.
Az Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja és Németország) által júliusban megkötött megállapodás után a BT 2231. határozatában 2016-tól feloldja az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, feltéve, hogy Teherán betartja a megállapodást.
„Szabad az út a szankciók feloldása előtt” – jelentette ki csütörtökön Ali Akbár Szálehi, az iráni atomprogram vezetője. A hatok és Irán megállapodtak az araki atomreaktor átalakításában és korszerűsítésében is – tette hozzá.
A nehézvizes araki reaktor a megállapodás egyik sarkalatos pontja – úgy kell átalakítani, hogy ne legyen alkalmas atomtöltet előállításához szükséges mennyiségű plutónium gyártására. A tárgyalások másik kulcskérdése a föld alatti fordói, lebombázhatatlan atomlétesítmény, amely a megállapodás értelmében nem állíthat elő dúsított uránt, és le kell állítani a benne működő centrifugák kétharmadát.
A megállapodás létrejötte után Moszkva már bejelentette, hogy feloldja az Iránnak szállítandó SZ–300-as rakétavédelmi rendszerek eladására vonatkozó tilalmat. A döntést bírálták a nyugati hatalmak és Izrael.
Putyin hétfő délben érkezett Teheránba egynapos látogatásra. A tervek szerint felszólal a Gázexportáló Országok Fórumának (GECF) csúcstalálkozóján, és több kétoldalú találkozót is tart. Tárgyal többek között Haszan Róháni iráni államfővel és Ali Hamenei ajatollahhal, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével. Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója elmondta, hogy a kétoldalú találkozókon nemzetközi kérdésekről – a szíriai válság rendezéséről, az iráni atomprogramról megkötött júliusi megállapodás megvalósításáról, a terrorizmus elleni harcról, így az Iszlám Állam terrorcsoport elleni fellépésről – lesz szó.
Mindemellett Oroszország megkezdte az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek iráni „leszállításának folyamatát”. Mehdi Szanai úgy fogalmazott, hogy „a megvalósítás szakaszába léptek” a szállítási eljárások. Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy Oroszország az iráni naptári év végéig, vagyis 2016. március 20-ig leszállítja Iránnak az Sz-300-as föld-levegő rakétarendszereket. Hozzátette, hogy Irán két hónapon belül megkapja a rakéták nagy részét, és már javában zajlik az iráni katonai szakértők kiképzése a rakétarendszerek kezeléséhez.
Szergej Csemezov, a Rosztyeh orosz állami fegyvergyártó és -kereskedelmi konszern vezetője közölte, hogy a rakétarendszerekről szóló új szerződés Iránnal november 9-én lépett életbe. Oroszország 2007-ben kötött szerződést Teheránnal öt Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer leszállításáról, de miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa fegyverkereskedelmi embargóról határozott Iránnal szemben, Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök (jelenlegi miniszterelnök) 2010-ben érvénytelenítette a szerződést, és betiltotta ezeknek a haditechnikai eszközöknek az eladását Iránnak. A több mint 800 millió dolláros (234 milliárd forintos) szerződést felmondták, a kifizetett előleget visszautalták Teheránnak. Emiatt Irán keresetet nyújtott be a genfi választott bíróságon Oroszország ellen, és mintegy négymilliárd dollárt (1 170 milliárd forintot) követelt rajta, mert Moszkva nem teljesítette a szerződésben foglaltakat.
