Szigorúbb biztonsági intézkedésekről döntöttek a szlovákok

A módosítások többek közt a rendőrség, a titkosszolgálatok és a hadsereg jogköreinek kiterjesztését célozzák.

A törvénymódosítások egyebek mellett a rendőrség, a titkosszolgálatok, valamint a hadsereg hatás- és jogköreinek kiterjesztését és állománybővítését célozzák, emellett terrorcselekmény vizsgálatánál a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveinek is szabadabb kezet adnának.

A törvénymódosításokat az igazságügyi tárcának kell előterjesztenie a kormány pénteki ülésén, a változtatások – amelyek között alkotmánymódosítási javaslat is van – a jövő hét második felében, gyorsított eljárásban kerülhetnek a pozsonyi törvényhozás elé.

Robert Fico a tervezett törvényi változtatások kapcsán bírálta a nyugat-európai politikának a migrációs válságra adott „megkésett” válaszait, s leszögezte: a szlovák kormány nem hajlandó szemet hunyni afölött, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van. Hangsúlyozta: Európára nézve eddig példa nélkül álló biztonsági kockázatnak tartja a bevándorlást. Hozzátette, hogy a bejelentett intézkedésekkel kormánya a hazai lakosság biztonságát kívánja erősíteni, mert – mint mondta – azt előbbre valónak tartja, mint a bevándorlók jogait.

A tervezett változtatások egyike, hogy megduplázzák – a jelenlegi 48-ról 96 órára emelik – az előzetes letartóztatás lehetséges maximális időtartamát, illetve ugyancsak kétszeresére emelik azt a most 72 órában megszabott határidőt, amely alatt a bíróknak lehetőségük van dönteni a vizsgálati fogság elrendeléséről. Ehhez alkotmánymódosítás is szükséges, ezért megvalósítása még kérdéses, ugyanis a kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) nem rendelkezik alkotmányos (háromötödös) többséggel a 150 fős pozsonyi törvényhozásban.

Ugyancsak a vizsgálati fogság intézményéhez kötődik egy másik változtatás, amely azt a gyakorlatot vezeti majd be, hogy a vizsgálati fogságot elrendelő bírónak nem kell megindokolnia döntését, amennyiben a gyanúsítottat terrorizmussal kapcsolatban vették őrizetbe. A jövőben a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények bekerülnének az eddig főként szervezett bűnözéssel foglalkozó különleges ügyészség és bíróság hatáskörébe, valamint szigorítanának a bűn- és terrorszervezet létrehozása bűncselekményének besorolásán, azt különlegesen veszélyes bűncselekménynek minősítve.

A tervek szerint ezzel egyidejűleg bővülnek a tanúvédelmi program lehetőségei is, és a bűnüldöző szervek nagyobb teret kapnak a beépített ügynök intézményének használatára.

A rendőrséget érintő változtatások közé tartozik a testület több száz fősre tervezett bővítése, amelynek egyik oka, hogy a belügyi tárca a biztonság növelése érdekében meg akarja duplázni az utcán járőrszolgálatot teljesítő rendőrök számát.

A fegyveres testületekben két-három éven belül tervezett állománybővítés a – jövőben a terrorellenes intézkedések foganatosításában is szerepet kapó – hadseregen belül az ötös számú, különleges feladatokat ellátó ezredet érinti, s csak ez utóbbi egységnél mintegy 60 millió euróba kerül majd.