Vatileaks: „nem vagyunk mártírok”

Nem a könyveket, hanem a könyvekben megjelent dokumentumok megszerzési módjának törvényességét kérdőjelezik meg.

Egy óra tíz percig tartott a Vatileaks2-per első ülése.

A Giuseppe Dalla Torre vezette vatikáni bíróság elutasította Emiliano Fittipaldi azon kérését, hogy a pert szüntessék be. A vatikáni bíró bejelentette, hogy a védelemnek november 28-ig van ideje benyújtani bármilyen bizonyítékként szolgáló dokumentációt. A per november 30-án folytatódik és a tervek szerint a jövő héten a tárgyalások minden nap, délelőtt és délután is követik egymást. Elemzők szerint a Vatikán még a december 8-án kezdődő szentév megnyitása előtt ítéletet akar hozni.

A Vatikánba való belépésekor Gianluigi Nuzzi olasz újságíró kijelentette, az általa írt könyv nem az egyházat, hanem az egyház „kiváltságos tagjait zavarja”, akik ezzel a perrel akarják elfordítani a figyelmet a lényegről. A szintén újságíró Emiliano Fittipaldi elmondta, hogy most először jár a Vatikánban. „Senki sem cáfolta azt, amit leírtunk (...) Nem mártírok, hanem munkájukat végző újságírók vagyunk!” – tette hozzá. Fittipaldi kijelentette, nem is érti, pontosan mivel vádolják, mivel Olaszországban sajtószabadság van, és könyvéért soha nem állították volna őt olasz bíróság elé.

A vatikáni ügyész hangsúlyozta, hogy nem a könyveket, hanem a könyvekben megjelentetett dokumentumok megszerzési módjának törvényességét kérdőjelezik meg.

A bíróságon mind az öt vádlott megjelent. A két újságírót bizalmas vatikáni dokumentumok eltulajdonítása és ezek nyilvánosságra hozatala miatt vádolják.  A vatikáni büntetőtörvénykönyv értelmében négytől nyolc évig terjedő börtönre ítélhetik őket. Most először fordul elő, hogy a pápai állam ügyészsége újságírókkal szemben emelt vádat. A 2012-es Vatileaks-botrányban is érintett Gianluigi Nuzzi „Via Crucis” és Emiliano Fittipaldi „Avarizia” (Kapzsiság) című könyvében Vatikánváros pénzügyi kimutatásai, számlái szerepelnek. A két újságíró több száz bizalmas dokumentumhoz jutott hozzá, amelynek nagy részét még nem is közölték.

A vatikáni dokumentumokat a vád szerint Lucio Ángel Vallejo Balda spanyol prelátus, a vatikáni gazdasági ügyek prefektúrájának titkára juttatta ki a Vatikánból. Vallejo Baldát a vatikáni csendőrség november elsején vette őrizetbe és azóta a vatikáni bíróság fogdájában tartják fogva. Vallejo Balda vatikáni állampolgár, éppen ezért az ő esetében a vatikáni törvények szerint fennáll a „hazaárulás” bűncselekménye is. Vallejo Balda az újságíróknak azt mondta, jól van, jól bánnak vele, „a vatikáni fogdában védett vagyok”.

Lopással és bűnszövetkezéssel vádolják a világi Francesca Immacolata Chaouqui olasz állampolgárt, aki ezidáig szabadlábon védekezett. A PR-szakértőként és lobbistaként ismert, egyiptomi apától született nő 2013–2014 között a Vatikán gazdasági-adminisztratív működését átszervező bizottsága (COSEA) tagjaként dolgozott a Vatikánban. A Cosea tagja volt Vallejo Balda is, valamint munkatársa Nicola Maio is, aki szintén a vádlottak között szerepel. A vatikáni ügyészség szerint Vallejo Balda és Chaouqui nyolcvanhét titkos vatikáni jelszót adott át a két olasz újságíróknak a Cosea internetes adatbankjába való belépéshez.

A vádlottak egyike sem választhatott magának saját védőügyvédet. A vatikáni bíróság jelölt ki nekik hivatali védőt. Az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője és az olasz sajtószövetség is arra szólította fel a Vatikánt, vonja vissza a két olasz újságíróval szembeni vádakat.

Az első Vatileaks-botrány 2012-ben robbant ki, amikor többek között XVI. Benedek személyes levelezése is az olasz sajtó kezébe került. A dokumentumokat Paolo Gabriele, az egyházfő komornyikja tulajdonította el. Gabrielét a vatikáni bíróság négy tárgyalás után másfél évre ítélte. Gabriele nem fellebbezett. 2012 decemberében pápai kegyelemben részesült.