Drog, szerelem, dzsihád: így veszett el egy fiatal nő

Titokban ment hozzá egy fanatikus iszlamistához, és Nagy-Britannia első női öngyilkos merénylője akart lenni.

Az 54 éves apa, Javed Khan sofőrként dolgozott, a biztonságos readingi külvárosban élő család pedig két Mercedest és egy Toyota Yarist is fenntartott.

Sana Ahmed Khan korábban azt tervezte, hogy tanárként fog dolgozni, és angol irodalomból szerzett diplomát. Ügyvédje, Paul Lewis szerint Ahmed Khan egy „igazán decens fiatal nő volt egy igazán decens családból”. A tanári hivatás helyett viszont elragadta őt a drogok és a dzsihád világa. Két éve, 2013-ban ment hozzá Rehmanhoz a Readingi Iszlám Központban.

A nő apja is arról számolt be a bíróságon, hogy nagyon aggódott lányáért, és Rehman tevékenysége is gyanússá vált számára, amikor talált egy mobilszámlát beazonosítatlan számokra történő hosszú hívásokról. Tavaly nyáron követte is lányát, amikor ő édesanyja autójával egy Tesco parkolóba hajtott, hogy ott találkozzon Rehmannal. „Mondtam neki, hogy ne találkozzon többet vele. Nem akartam, hogy a lányomnak bármi köze is legyen ehhez a sráchoz.” A lány nővére, a 28 éves Saina Ahmed Khan a Daily Mail szerint arról beszélt a bíróságon: az egyébként egymáshoz közel álló családtagok közt az egyedüli feszültségforrást Rehman jelentette, húga pedig egy „csodálatos, csodálatos lány” volt.

A 24 éves nő a Greenwich-i Egyetemen tanult, de a városból rövidesen hazaköltözött Readingbe, és inkább naponta másfél órát ingázott. Édesanyja szerint elege volt abból, amekkora érdeklődést kiváltott a férfiakból. „Rettenetesen boldogtalan volt. Nagyon nagy érdeklődést váltott ki a többi diákból, leginkább férfiakból, és ez épp az, amit ő nem szeret.” Édesanyja szerint Sana Ahmed Khan egy életvidám, szerethető lány, viszont törékeny volt az önbizalma, és a maradékát is elvesztette, amikor teltebb lett.

Rehman a börtönből levelet írt a nő szüleinek, és bocsánatot kért azért, hogy belerángatta Sana Ahmed Khant terveibe. (Lásd lentebb.) Rehmant szülei egyébként „csavargó idiótaként” jellemezték a tárgyaláson, anyja pedig azt mondta, sosem fog megbocsátani neki. A férfi a tíz évvel ezelőtti londoni merénylőt, Shehzad Tanweert az ő „szeretett elődjeként” tartotta számon. Hűséget fogadott továbbá az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al Bagdadinak, hálószobájában pedig olyan vadászkést tartott, amilyen a Jihadi John-ként ismert terroristának volt. Sana Ahmed Khan édesanyja viszont ki sem akarta ejteni a bíróság előtt az Iszlám Állam nevét: a Daily Mail szerint egy abszolút visszataszító, embertelen szervezetnek nevezte, amelyik kihasználja a vallásukat. A bíróság szerint ugyanakkor a 24 éves lány is nézett szélsőséges videókat, olvasta az ISIS publikációit, a családi házba hívta Rehmant, amikor a többiek nem voltak otthon. A család még egy unokatestvérét is megpróbálta bevonni, akire a lány a nagytestvéreként tekintett: a fiú Londonból Readingbe utazott, hogy beszéljen vele, de nem tudott segíteni.

Ellentmondásos Rehman vallomása: arról beszélt, hogy dzsihadista harcos szeretett volna lenni, ugyanakkor azt is mondta, hogy kidobták otthonról, és úgy gondolta, egy terrortámadással tud a legkönnyebben bekerülni a börtönbe, hogy ott fedél legyen a feje fölött. A nő ügyvédje azzal vádolta Rehmant: zsarolta Sana Ahmed Khant, hogy elválik tőle, így csalva ki még több pénzt drogokra.

Sana Khan nem tett vallomást a bíróság előtt. Írásos feljegyzésében azt állította, nem tudott semmit a bombákról, a neten pedig csak kutatómunkát végzett az ISIS-szel kapcsolatban. Állítása szerint a Twitter-fiókról sem tudott, a Silent Bomber névről pedig csak annyit, hogy gyerekkorában Playstationön ez volt Rehman karakterének neve. Mint mondta, a férfit 2007-ben, 15 éves korában ismerte meg, és folyamatosan finanszírozta droghasználatát, de nem a bombakészítést. A Daily Mail szerint nem is kellett így tennie, hiszen azok kijöttek 643 fontból. A maradék pénz elment kannabiszra, illetve kokainra.

Rehman a börtönből gyötrődő hangvételű levelet írt Khan szüleinek, amelyben arra kérte őket, hogy bocsássanak meg neki. A Daily Mail idézte ennek több pontját, így teszünk mi is.

„Hogy megértsétek ezt a helyzetet, ugorjunk vissza 2006-ig, amikor megtörtént a legjobb dolog velem életemben, találkoztam (...) csodálatos lányotokkal, Sohnival. Abban a percben, amikor megláttam, nem kívánhattam többet az élettől, mint hogy vele legyek mindörökké. (...) De semmi sem tűnt úgy, mintha jobbá válna, itt csak a kezdete volt az akadályok sorának közte és köztem, ezek pedig csak nőttek idővel, mint amikor hólabdát hajtasz.  (...) Ti, a szülei meghoztátok döntéseteket rólam, nem adva egy esélyt sem, hogy találkozzunk. (...) Megvolt az okotok arra, hogy megvessetek engem anélkül, hogy ismernétek, de nem is szálltam ezekkel szembe. Ezért azt terveztem, hogy eldobom az életemet, mert egy élet Sohni nélkül nem az volt, amit épp terveztem. (...) Beleragadt ebbe velem, de teljesen ártatlan volt. (...) Őszintén és mélyen sajnálok mindent, és sajnálom, ha ez a levél csak hozzáad a fájdalmatokhoz. De ha ettől valamennyire jobban érzitek magatokat, soha nem szenvedtem annyira, mint most. Életfogytiglant adhatnak, sokkal kevésbé érdekelne, mint hogy elvették a leginkább szeretett és értékelt dolgot tőlem, és elzárták, mint valami állatot.”