Így harcol Di Caprio a felmelegedés ellen

A hollywoodi sztár a merészség és a bátorság fontosságát hangsúlyozta.

„Meg tudjuk oldani a legnagyobb kihívásokat is, ha hajlandóak vagyunk együttműködni” – hangoztatta Leonardo di Caprio a párizsi Városházán összegyűlt polgármesterek előtt, miközben a tárgyalóknak csak néhány órájuk maradt arra, hogy szombaton előterjesszék a megállapodás tervezetét.

„Talán életünk legfontosabb konferenciájára gyűltünk itt össze” – tette hozzá az amerikai színész és producer, ismert környezetvédő. „A küldöttek választhatnak. Bátortalanok, és olyan megállapodást kötnek, amellyel a becsületüket mentik, vagy előrelépnek, és olyan megállapodást kötnek, amellyel megmenthetik bolygónkat”.

A szolid eleganciával, öltönyben és nyakkendőben megjelent hollywoodi sztár tízperces beszédet mondott a városvezetőknek, merészségre és bátorságra szólítva fel őket.

A színész emlékeztetett arra, hogy a korábbi klímakonferenciák nem jutottak túl sokra. „Ennek másnak kell lennie” – hangoztatta.

„Megvan hozzá a technológia. Amire szükség van, az az akarat és hogy önök e mozgalom élére álljanak” – mondta Di Caprio tapsvihar kísérte beszédében.

Az Anne Hildago párizsi polgármester és Michael Bloomberg volt New York-i polgármester és városi klímavédelemért felelős ENSZ-követ szervezte polgármesteri értekezlet „hallatni kívánja a városvezetők hangját és döntéseket akar hozni”, amelyeket szombaton juttatnak el a Le Bourget-ben tárgyalókhoz.

A Párizs melletti Le Bourget-ben folyó ENSZ-klímaértekezleten a 195 ország küldöttsége pénteken szemét az órára függesztve próbált kompromisszumos megoldást találni a megállapodáshoz, amelyet szombat délben kell közzétenniük. Hétfőn a minisztereken a sor, hogy december 11-ig megszülessen az átfogó egyezmény, amely az általános klímaváltozást hivatott kordában tartani.

Bhután érkezett a „legnagyratörőbb vállalásokkal” az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz – derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.

Az energia- és klímaügyekkel foglalkozó brit nonprofit szervezet, az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) analízise szerint Bhután erdőségei háromszor több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit a 700 ezer fős lakosság megtermel. Az ország jelentős részének azonban nincs hozzáférése az áramhálózathoz.

„Apró himalájai államként Bhutánnak fogyatkozó vízkészletekkel, szélsőséges időjárási viszonyokkal és az ökoszisztémáját érintő változásokkal kell szembenéznie a klímaváltozás miatt, ezért érdekében áll, hogy saját kezűleg, illetve az ENSZ-en keresztül is kezelje a problémákat” – mondta Richard Black, az ECIU igazgatója.

Bhután ígéretet tett arra, hogy erdőségeinek legalább 60 százalékát „örökre” megőrzi. Jelenleg az ország területének majdnem háromnegyedét erdők borítják, és további területek újrafásítását tervezik. Tavaly nyáron világrekordot jelentő mintegy ötvenezer fát ültettek el mindössze egyetlen óra alatt az országban.

Az erdősítésen túl Bhután egyéni vállalásai között szerepel az „autókultúra” regionális növekedésének visszaszorítása, egyebek mellett a nehéz járművekre kivetett adókkal, a tömegközlekedés fejlesztésével és az elektromos járművek népszerűsítésével – olvasható a The Guardian című brit lap internetes kiadásában.

Az országot jelenleg Párizsban képviselői Thinley Namgyel szerint Bhután vállalását jelentősen befolyásolta, hogy a döntően önellátó kisgazdálkodások alkotta ország lakosai már a saját bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait. Mint fogalmazott, a korábban hónapokra lezárt magas hegyek ma már egész évben járhatóak, a rendszertelenül érkező monszunok tönkreteszik a termést, apadnak a vízforrások, erősödnek a hirtelen áradások, hatalmas katasztrófával fenyegetnek a visszahúzódó gleccserek.

Az ECIU elemzéséből kiderült, hogy Paraguay majdnem 100 százalékban vízerőművekből nyeri elektromos energiáját, amelyből szomszédaihoz is exportál. Észak-Korea nagyjából 54 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását 1990 óta, ám ennek hátterében az ország elhibázott gazdasági modellje állt, ami éhínséghez vezetett.

Európa leggazdagabb országa, Luxemburg négyszer annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint Bhután, annak ellenére, hogy jóval kisebb lélekszámú ország. Franciaország és Kína a megújuló energiaforrások felé igyekszik nyitni.