Merre nyithatunk még Európában?

Szijjártó Péter az utóbbi időben nemcsak Szerbiát, Koszovót is megcélozta.

A tárcavezető a sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarországnak biztonsági, gazdasági és politikai stratégiai érdeke, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen. Az EU-t sújtó bevándorlási hullám olyan feszültségeket generált a térségben, hogy e cél jelentősége nőtt, ráadásul az Iszlám Állam terrorszervezet európai térhódítási törekvéseiben fontos állomásként tekint a Nyugat-Balkánra, ezért a régió stabilitására vonatkozó döntések meghozatala sürgősebb, mint valaha – mutatott rá. Hozzátette: ezért szükséges a diplomáciai tevékenység fokozása is.

Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország nagy mértékben járul hozzá a Nyugat-Balkán stabilitásához és biztonságához, hiszen a legnagyobb, külföldön lévő magyar hadtest Koszovóban, a NATO szervezésében, a KFOR keretei között szolgál, továbbá magyar szakemberek irányítják a légi forgalmat a koszovói magas légtérben.

Úgy vélte, a régió stabilitásának egyik legfontosabb eleme a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd sikere, ennek mielőbbi eredményessége érdekében Magyarország mindkét országot támogatja. E párbeszéd annál sikeresebb, minél gyorsabban halad az euroatlanti integráció útján a két ország, ezért Magyarország támogatja, hogy az EU még az idén megnyissa a csatlakozási tárgyalások fejezeteit Szerbiával, felgyorsítsa a tárgyalásokat, és a Koszovóval kötött stabilitási és társulási megállapodást mielőbb hajtsák végre – közölte.

Arról is beszélt, mihamarabb meg kell szüntetni azt a teljesen észszerűtlen helyzetet, hogy Koszovó az utolsó vízumkötelezett ország a térségben. Koszovó sokat tett azért, hogy a vízumliberalizációs folyamatot jövőre lezárják és megkapja a vízummentességet, ezt el kell ismerni – mondta.

Szijjártó Péter kifejtette: a Nyugat-Balkán a magyar külgazdaság szempontjából is fontos, ezért gazdasági együttműködési megállapodást kötöttek, és gazdasági vegyes bizottság jön létre, amely a vállalatok szorosabb együttműködését segíti. Az Eximbank 61,5 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország cégei közötti kapcsolatépítés segítésére, továbbá Magyarország 20 millió dollárral járul hozzá a Világbank nyugat-balkáni fejlesztéseihez, így magyar cégek is részt vehetnek koszovói fejlesztésekben. Emellett Magyarország jövő szeptembertől 30 koszovói fiatalnak ajánl ösztöndíjat magyarországi tanulmányokhoz – tette hozzá a miniszter.

Hashim Thaci hangsúlyozta: Magyarország és Koszovó kapcsolatai kiválóak, a cél az, hogy ezek ne csak a politikai és katonai együttműködésre, hanem a gazdasági kooperációra is kiterjedjenek, különösen a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén. Mint mondta, a nyugat-balkáni béke és stabilitás Koszovónak is fontos, ennek érdekében sok erőfeszítést is tesz. Koszovó elkötelezetten támogatja a nemzetközi küzdelmet a szélsőségek ellen, és e cél érdekében együttműködik a térség országaival is, hogy ne terjedhessenek el a szélsőségek a régióban – jelentette ki. Arra is kitért, hogy Koszovó célja az euoratlanti integráció, erről teljes a konszenzus a politikában és a társadalomban is.

Hashim Thaci közölte: országa teljesítette a szükséges feltételeket a vízumliberalizációhoz, nem kérnek különleges eljárást az uniótól, csak azt, hogy ismerjék el az eredményeiket, ahogyan azt a térség más országainak esetében is tették. Remélhetőleg jövőre sikerül elérni a vízummenteséget – fűzte hozzá. Kiemelte: Koszovó hálás Magyarország támogatásáért, és mivel fontos reformokat hajtanak végre a jogállamiság területén, ebben is számítanak az együttműködésre Magyarországgal. A sajtótájékoztató előtt a két miniszter gazdasági együttműködési megállapodást, valamint Hashim Thaci és Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezményt írt alá.