Migráció: eljárást indít ellenünk Brüsszel

Hazánk menekültügyi szabályozása miatt orrolt meg ránk az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság kifogásai alapvetően nem a jogszabály megalkotásához és tartalmához, hanem végrehajtásához kapcsolódnak – mondta a kormányszóvivő az M1 műsorában. Kovács Zoltán szerint már hónapok óta tart a párbeszéd az Európai Bizottsággal, amelynek több tucat kifogása volt, ebből „maradt talán három”.

„Meggyőződésünk, hogy igazunk van” – fűzte hozzá, és hangsúlyozta: elképzelhetetlen, hogy Magyarország olyan szabályokat fogadjon el vagy kényszerítsenek rá, amelyek lehetővé tennék, hogy illegális migránsok, illetve gazdasági bevándorlók jöjjenek az országba.

Az EB emellett felszólította Görögországot és Máltát, hogy jelentsék be a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv teljes körű átültetése érdekében tett nemzeti intézkedéseiket, amelyekről eddig nem tettek bejelentést.

Portálunk már tegnap megírta: Brüsszel az elutasított menedékkérelmek hatékony jogorvoslatának hiánya miatt kezdeményezi a magyar kormány ellen az eljárást. Szeptemberben ugyanis a menedékkérelmeket gyorsított eljárásban kezdték elutasítani a magyar hatóságok, a végzések a küldő ország biztonságos státusára hivatkoztak. Akkor jogvédők jelezték, mivel a végzéssel a menedékkérő kiutasításáról is döntöttek, fellebbezésre nem volt mód.

Októberben Brüsszel levélben kért tájékoztatást a migrációs válság miatt a szeptemberben életbe léptetett jogszabály-módosításokkal kapcsolatban.

Az Európai Bizottság (EB) nem talált érdemi hibát a magyar intézményrendszerben a legfontosabb pontokat illetően, csupán néhány „technikai”, főleg a jogalkalmazást érintő kérdéssel kapcsolatban emelt kifogást abban a levélben, amelyet csütörtökön küldött Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI tudósítójának csütörtökön Újvidéken, ahol a magyar kormány igazságügyi politikájáról tartott előadást.

A politikus elmondta, hogy Budapest először októberben kapott levelet az EB-től, amely a menekültügyre vonatkozó jogszabálycsomag minden pontját érintette. A magyar fél 40 oldalas választ adott, amelyre csütörtökön érkezett meg a viszontválasz. Trócsányi László megfogalmazása szerint az EB kérdései  néhány „díszítőelemmel” kapcsolatosak, érdemi kérdések nem merültek fel, főleg a jogalkalmazásokkal kapcsolatos témák szerepelnek benne.

Ide tartozik például a tolmácsolás-fordítás kérdése – részletezte az igazságügyi miniszter, kiemelve: látni kell azt, hogy amikor az érintetteknek tolmács segítségével felolvassák a határozatot a bíróságon, és megkérdezik, hogy megvárják-e annak a fordítását, akkor azt mondják, nem tartanak rá igényt.

Trócsányi László szerint Görögország vagy Horvátország sokkal súlyosabb kifogásokat kapott az Európai Bizottságtól, például azt, hogy nem tartották be a dublini egyezményt. „Magyarország betartotta a dublini szerződést, és betartotta a schengeni határőrizetre vonatkozó kódexet is” – mondta, majd úgy folytatta: „az EB levelében írtakat nagyon könnyen lehet kezelni, Magyarország nyugodt lehet, a magyar kormány nyugodt lehet, mert nincs olyan támadás, amely komoly problémát jelenthet a magyar kormány számára”.

A miniszter beszélt a Magyarország által a kötelező betelepítési kvótákról szóló határozat ellen benyújtott keresetről, amely szerinte olyan színvonalas jogi munka, amelyet az Európai Bíróság nem hagyhat figyelmen kívül. Mint mondta: valós, komoly érvekről van szó, ezért komoly, precedensteremtő ítéletet kell meghoznia a bíróságnak. Az ítélethozatalkor a bíróságnak azt is látnia kell – tette hozzá Trócsányi László –, hogy a kötelező kvótákról szóló határozat a gyakorlatban nem működik.

A jelenlegi uniós szabályozás alkalmatlan a migrációs helyzet kezelésére, az Európai Bizottság (EB) mégis ezen életszerűtlen szabályok betartását akarja kikényszeríteni – írta közleményében a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki tájékoztatóján azt mondta: azért indított eljárást az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályozás miatt, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótákról szóló uniós döntést az Európai Bíróságon.

Lázár János közölte: a kormány szerint a magyar menekültügyi szabályok megfelelnek az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek. A kabinet az általa vitatott kötelezettségszegési eljárás folyamán élni fog a válaszadás lehetőségével, és kész tárgyalni a brüsszeli bizottsággal, vagy akár arra is, hogy bírósághoz forduljon – jelezte.

A migrációs válság közepette Magyarország gyors és hatékony eljárásokat vezetett be az illegális határátlépőkkel szemben. Eközben az Európába érkező illegális bevándorlók regisztrálása, kérelmeik elbírálása és ellátásuk mindenütt problémát jelent, és már nyíltan is a visszatoloncolásokról beszélnek több uniós tagállamban. Az Európai Bizottság mégis olyan szabályok betartását akarja kikényszeríteni Magyarországtól és más tagállamoktól, amelyek csak lassítják az eljárásokat – olvasható a kommünikében.

„Az uniós szabályok által nyújtott kiskapukkal eddig is tudatosan visszaéltek az embercsempészek, az illegális bevándorlók és a közöttük esetlegesen érkező terroristák. Határozott és gyors visszafordításuk nélkül újabb kockázatot vállal Európa, és a valódi menekültek megsegítése is ellehetetlenül” – fogalmaztak a sajtóközleményben.

Leszögezték továbbá, hogy a Fidesz–KDNP számára továbbra is a magyar és az uniós polgárok biztonsága, valamint a schengeni rendszer fennmaradása az elsődleges szempont.

Az Együtt úgy véli, a Fidesz által az elmúlt hónapokban elfogadott menekültellenes és ellenségkereső szabályok károsak, és nem véletlen, hogy immár az Európai Unió is vizsgálja őket.

Az ellenzéki párt közleményében azt írta: a kötelezettségszegési eljárás most olyan nyilvánvaló jogsértéseket és hazugságokat érint, amelyekkel a Fidesz is tisztában van.

A szabályok nem növelték sem Magyarország, sem Európa biztonságát, csak embertelenséget és félelmet szültek – írták, egyúttal követelve, hogy e rossz szabályokat vonja vissza a Fidesz még az eljárások lezárulta előtt. Álláspontjuk szerint új szabályokra van szükség, amelyek nagyobb biztonságot garantálnak a magyaroknak és Európának, és közben emberségesen bánnak mindazokkal, akik menedékkérőként a genfi konvenció hatálya alatt segítséget kérnek.

Az Orbán-kormány embertelen menekültpolitikája kötelezettségszegési eljáráshoz vezetett Magyarország ellen – írta közleményében Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője.

A bizottság ma egyértelművé tette Orbán Viktor számára, hogy kormányának tiszteletben kell tartania a közös európai kultúrát – emelte ki.

„A Fidesz nem lökdöshet ki menekülteket az országból olyan ítéletekkel, amelyeket az érintettek nem is értenek, és nem büntethet úgy menekült gyermekeket, mintha azok már nagykorúak lennének” – hangsúlyozta.

„A Demokratikus Koalíció előre figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy az embertelen döntések hazánk megbüntetését vonhatják maguk után” – közölte Molnár Csaba, hozzátéve, hogy pártja szerint a magyar kormányfő Európa-ellenessége ismét komoly kárt okozott Magyarországnak.

A Magyar Liberális Párt (MLP) véleménye szerint felül kell vizsgálni és az uniós jogszabályokkal összhangban meg kell változtatni a hazai menekültügyi szabályozást – mondta sajtótájékoztatóján a Liberálisok külpolitikai szakértője.

Szent-Iványi István hangsúlyozta: pártjuk a kezdetektől bírálta a nyáron és az ősszel elfogadott módosításokat, mert véleményük szerint azok nincsenek összhangban az uniós jogrenddel. Emellett úgy ítélték meg, hogy a változtatások kriminalizálni akarták a menedékkérőket, miközben nem biztosították a tisztességes eljáráshoz fűződő jogaikat – tette hozzá.

Az MLP úgy látja, hogy az Európai Bizottságnak igaza volt, amikor kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarországnak pedig meg kell fontolnia, hogy változtat a jogszabályokon – folytatta a politikus.

Tisztában vannak azzal, hogy a törvénymódosításokat „egyfajta pánikhelyzetben” hozták, amikor tízezrével érkeztek a menekültek, de ma már semmi nem indokolhatja „a statáriális eljárást” – jegyezte meg.

November közepén az EB a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárást. Közleményükben a bizottság akkor azt írta: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítélte meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.

Közleményében a bizottság két uniós irányelvre hivatkozott. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig pont ezt vitatja.

A Magyar Nemzet már korábban megírta: nem volt versenytárgyalás a paksi atomerőmű két új blokkja kivitelezőjének kiválasztásakor, így a szakértők szerint vitathatatlan, hogy a magyar kormány megszegte az Európai Unió közbeszerzési szabályait.

A kormányzat úgy véli, nincs mitől tartani, az építkezés folytatható, miután mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jog szerint jár el a paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának előkészítése során.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter szerint nem kell drámát csinálni a Horvátországgal szemben Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárásból.

A tárcavezető csütörtöki bródi (Slavonski Brod) sajtótájékoztatóján azt mondta: „a dublini egyezmény más időben, egy másik helyzetre készült”. Tény, hogy Horvátországon keresztül közel félmillió ember haladt át, valószínűleg Magyarországon keresztül is, ami pedig nem teszi lehetővé a dublini egyezmény alkalmazását ebben a formában – fogalmazott.

A miniszter megjegyezte: Horvátország jogos és észszerű érvekkel tudja alátámasztani lépéseit.