Paks II: kötelezettségszegési eljárás indult

A közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt indított eljárást Brüsszel.

„Nélkülözhetetlen vs. felesleges”
Nem vonták be a szakértőket a Pakssal kapcsolatos döntésekbe, illetve ennél jobb nagyprojektbe is fektethette volna az adófizetők sok milliárd forintját a kormányzat – ez volt a szintézise az első vitának Paks-ügyben, amit az Egyetemközi Diákbizottság a korábbi szakmai vitával kapcsolatos hiányérzete miatt hívott életre. A BME és az ELTE egy-egy professzora ült asztalhoz a témában.

Arról pedig szintén érdemes szót ejteni – jegyezte meg a szakember –, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ugyancsak szigorú ajánlásokat fogalmaz meg a nukleáris beruházások menetére, speciálisan a versenyt segítő folyamatleírásokat ad ki, amelyeket a tendereztetés mellőzésével szintén figyelmen kívül hagytunk. – Mindezek miatt pedig egy nem várt szélsőséges esetben az sem kizárt, hogy az EU végül leállíttatja a paksi építkezést, és elrendeli a versenytárgyalás lefolytatását. Ez azonban a projekt javára is válhat, hiszen olcsóbb, szakszerűbb lehet a beruházás – fűzte hozzá a cégvezető.

Elemzők úgy vélik, más oka is lehet Brüsszelnek a paksi építkezés leállíttatására, ez ügyben szintén vizsgálatot folytat az uniós hatóság. Mégpedig az, hogy feltételezések szerint a magyar kormányzat tiltott állami támogatásban részesíti a beruházást. Ezt részben a kormányzat már elismerte, miután korábban azt hangoztatta, hogy a lakosság kedvezményes áron kapja majd a két új blokkban termelt áramot. Emellett egyes szakértők úgy látják: az is problémákat vet fel, hogy a kormányzat garanciát vállal az építkezésre folyósítandó tízmilliárd eurós orosz hitel visszafizetésére.

Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban.

Kijelentette azt is: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte, hogy jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna.

A Fidesz-frakció szerint pedig Brüsszel döntése újabb támadás a rezsicsökkentés ellen. Mint a párt közleményében kifejti: a paksi atomerőmű fejlesztése elengedhetetlen a magyar lakosság és az ipar hosszú távú, olcsó, biztonságos áramellátásához. Az atomerőmű jelenlegi blokkjainak élettartama idővel lejár, ezért az ország áramellátásának biztosításához még időben bővíteni kell – mutatott rá a nagyobbik kormánypárt, kiemelve: enélkül Magyarország és a magyar emberek kiszolgáltatottak lennének, és jelentős áramáremeléssel lehetne számolni.

A paksi áram a legolcsóbb áram, ezért az atomerőmű fejlesztése nemzetstratégiai érdek. Brüsszel és az ellenzék kezdettől támadja a rezsicsökkentést, ez történik most is - rögzítették a közleményben.

Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezető-helyettese szerint a paksi bővítés indulása óta folyamatosan jelezték, hogy egy ilyen óriási gazdasági-társadalmi jelentőségű megaberuházást nem lehet a közvéleménnyel és a civil-szakmai szervezetekkel történő egyeztetés nélkül, az európai és hazai jogszabályokat megkerülve lebonyolítani.

„Az aggodalmainkat igazoló uniós döntés után elvárjuk, hogy a kormány fejezze be a paksi atomberuházás körüli titkolózást, és tegye világossá, hogy milyen tanulmányok birtokában, milyen elvek mentén, és konkrétan milyen szempontok szerint zajlott a beruházók kiválasztása és a közbeszerzés" – fogalmaz az ellenzéki politikus.