Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt.
Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.
Lucia Caudet, a bizottság illetékes szóvivője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elrendelte-e ezzel egy időben a projekthez kapcsolódó közbeszerzések felfüggesztését a brüsszeli testület. Közleményében a bizottság két uniós irányelve hivatkozik. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig pont ezt vitatja.
Mint arról a Magyar Nemzet csütörtöki számában is írt: nem volt versenytárgyalás a paksi atomerőmű két új blokkja kivitelezőjének kiválasztásakor, így a szakértők szerint vitathatatlan, hogy a magyar kormány megszegte az Európai Unió közbeszerzési szabályait.
A kormányzat úgy véli, nincs mitől tartani, az építkezés folytatható, miután mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jog szerint jár el a paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának előkészítése során. A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy az indoklással ellátott vélemény megismerése után a második szakaszba léptesse-e az eljárást, vagy sem.
Mártha Imre – aki korábban a paksi atomerőművet is felügyelő Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója volt – lapunknak elmondta: az erőmű bővítése kapcsán maga is az orosz technológia mellett foglal állást, tekintettel a jelenleg üzemelő orosz tervezésű erőművel összefüggő szinergiákra. Azt azonban az Orbán Viktorral folytatott korábbi személyes beszélgetésekor is határozottan javasolta a kormányfőnek és a kormánytagoknak, hogy mindenképpen versenyeztetni kell az erőmű-építési ajánlatokat, és meg kell szorongatni minden potenciális szállítót. Ez azonban elmaradt. Így már nehezen derül ki, hogy valóban a lehető legolcsóbban bővítjük-e a paksi erőművet, vagy a piacinál magasabb árat fizetünk érte. Ez pedig nem mindegy egy hozzávetőleg 12 milliárd eurós (3600 milliárd forint) beruházásnál, ahol már tízszázalékos felár is 1,2 milliárd euró többletkiadást tehet ki.
„Nélkülözhetetlen vs. felesleges”
Nem vonták be a szakértőket a Pakssal kapcsolatos döntésekbe, illetve ennél jobb nagyprojektbe is fektethette volna az adófizetők sok milliárd forintját a kormányzat – ez volt a szintézise az első vitának Paks-ügyben, amit az Egyetemközi Diákbizottság a korábbi szakmai vitával kapcsolatos hiányérzete miatt hívott életre. A BME és az ELTE egy-egy professzora ült asztalhoz a témában.
Arról pedig szintén érdemes szót ejteni – jegyezte meg a szakember –, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ugyancsak szigorú ajánlásokat fogalmaz meg a nukleáris beruházások menetére, speciálisan a versenyt segítő folyamatleírásokat ad ki, amelyeket a tendereztetés mellőzésével szintén figyelmen kívül hagytunk. – Mindezek miatt pedig egy nem várt szélsőséges esetben az sem kizárt, hogy az EU végül leállíttatja a paksi építkezést, és elrendeli a versenytárgyalás lefolytatását. Ez azonban a projekt javára is válhat, hiszen olcsóbb, szakszerűbb lehet a beruházás – fűzte hozzá a cégvezető.
Elemzők úgy vélik, más oka is lehet Brüsszelnek a paksi építkezés leállíttatására, ez ügyben szintén vizsgálatot folytat az uniós hatóság. Mégpedig az, hogy feltételezések szerint a magyar kormányzat tiltott állami támogatásban részesíti a beruházást. Ezt részben a kormányzat már elismerte, miután korábban azt hangoztatta, hogy a lakosság kedvezményes áron kapja majd a két új blokkban termelt áramot. Emellett egyes szakértők úgy látják: az is problémákat vet fel, hogy a kormányzat garanciát vállal az építkezésre folyósítandó tízmilliárd eurós orosz hitel visszafizetésére.
Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban.
Kijelentette azt is: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte, hogy jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna.
A Fidesz-frakció szerint pedig Brüsszel döntése újabb támadás a rezsicsökkentés ellen. Mint a párt közleményében kifejti: a paksi atomerőmű fejlesztése elengedhetetlen a magyar lakosság és az ipar hosszú távú, olcsó, biztonságos áramellátásához. Az atomerőmű jelenlegi blokkjainak élettartama idővel lejár, ezért az ország áramellátásának biztosításához még időben bővíteni kell – mutatott rá a nagyobbik kormánypárt, kiemelve: enélkül Magyarország és a magyar emberek kiszolgáltatottak lennének, és jelentős áramáremeléssel lehetne számolni.
A paksi áram a legolcsóbb áram, ezért az atomerőmű fejlesztése nemzetstratégiai érdek. Brüsszel és az ellenzék kezdettől támadja a rezsicsökkentést, ez történik most is - rögzítették a közleményben.
Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezető-helyettese szerint a paksi bővítés indulása óta folyamatosan jelezték, hogy egy ilyen óriási gazdasági-társadalmi jelentőségű megaberuházást nem lehet a közvéleménnyel és a civil-szakmai szervezetekkel történő egyeztetés nélkül, az európai és hazai jogszabályokat megkerülve lebonyolítani.
„Az aggodalmainkat igazoló uniós döntés után elvárjuk, hogy a kormány fejezze be a paksi atomberuházás körüli titkolózást, és tegye világossá, hogy milyen tanulmányok birtokában, milyen elvek mentén, és konkrétan milyen szempontok szerint zajlott a beruházók kiválasztása és a közbeszerzés" – fogalmaz az ellenzéki politikus.
