Mártha Imre hozzátette: a versenytárgyalás mellőzésével a magyar fél a hazai mellett megszeghette az Európai Unió közbeszerzési előírásait is. Az uniós szabályok ugyanis egyértelműen kimondják, hogy egy bizonyos értékhatár felett – amit a paksi építkezés költségszintje bőven meghalad – versenyeztetni kell a szállítókat. Az unión belül az állami és az energetikai beruházásokra pedig külön-külön is előírás a kötelező versenytárgyalás.
Arról pedig szintén érdemes szót ejteni – jegyezte meg a szakember –, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ugyancsak szigorú ajánlásokat fogalmaz meg a nukleáris beruházások menetére, speciálisan a versenyt segítő folyamatleírásokat ad ki, amelyeket a tendereztetés mellőzésével szintén figyelmen kívül hagytunk. – Mindezek miatt pedig egy nem várt szélsőséges esetben az sem kizárt, hogy az EU végül leállíttatja a paksi építkezést, és elrendeli a versenytárgyalás lefolytatását. Ez azonban a projekt javára is válhat, hiszen olcsóbb, szakszerűbb lehet a beruházás – fűzte hozzá a cégvezető.
Elemzők úgy vélik, más oka is lehet Brüsszelnek a paksi építkezés leállíttatására, ez ügyben szintén vizsgálatot folytat az uniós hatóság. Mégpedig az, hogy feltételezések szerint a magyar kormányzat tiltott állami támogatásban részesíti a beruházást. Ezt részben a kormányzat már elismerte, miután korábban azt hangoztatta, hogy a lakosság kedvezményes áron kapja majd a két új blokkban termelt áramot. Emellett egyes szakértők úgy látják: az is problémákat vet fel, hogy a kormányzat garanciát vállal az építkezésre folyósítandó tízmilliárd eurós orosz hitel visszafizetésére.
A Portfólió.hu egyébként tegnap megtudta: a hitelkeret lehívásának megkezdésére ugyan már tavaly óta lenne lehetősége Magyarországnak, de a Paks II. projekttársaság – vélhetően éppen a brüsszeli vizsgálatok negatív kimenetelétől tartva – a mai napig még egyetlen fillérnyi kölcsönt sem hívott le az oroszoktól, hanem minden eddigi költséget a magyar költségvetés terhére finanszírozott.
