Blokkolhatják a paksi bővítést

Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy olcsóbban is lehetne építeni atomerőművet.

Nehezen tagadhatná a kormányzat, hogy versenyeztetés nélkül választotta ki a paksi atomerőmű két új, 1200 megawattos blokkjának megépítésére az orosz Roszatom céget, miután cáfolhatatlan tény, hogy nem volt versenytárgyalás. Így vitathatatlan az Európai Uniónak az az állítása, hogy a magyar kormány megszegte az uniós közbeszerzési jogszabályokat – nyilatkozta lapunknak a GKI Gazdaságkutató Kft. ügyvezetője. Hegedűs Miklós annak kapcsán beszélt erről, hogy várhatóan ma érkezik meg az Európai Bizottság levele, amelyben közlik, hogy megítélésük szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére. A Bruxinfo és a Népszabadság értesülései alapján a testület valószínűleg hivatalosan felszólítja Budapestet, függessze fel a paksi projektet érintő valamennyi folyamatban lévő és tervezett beszerzését.

A kormányzat úgy véli, nincs mitől tartani, az építkezés folytatható, miután mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jog szerint jár el a paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának előkészítése során. A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy az indoklással ellátott vélemény megismerése után a második szakaszba léptesse-e az eljárást, vagy sem.

Mártha Imre – aki korábban a paksi atomerőművet is felügyelő Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója volt – lapunknak elmondta: az erőmű bővítése kapcsán maga is az orosz technológia mellett foglal állást, tekintettel a jelenleg üzemelő orosz tervezésű erőművel összefüggő szinergiákra. Azt azonban az Orbán Viktorral folytatott korábbi személyes beszélgetésekor is határozottan javasolta a kormányfőnek és a kormánytagoknak, hogy mindenképpen versenyeztetni kell az erőmű-építési ajánlatokat, és meg kell szorongatni minden potenciális szállítót. Ez azonban elmaradt. Így már nehezen derül ki, hogy valóban a lehető legolcsóbban bővítjük-e a paksi erőművet, vagy a piacinál magasabb árat fizetünk érte. Ez pedig nem mindegy egy hozzávetőleg 12 milliárd eurós (3600 milliárd forint) beruházásnál, ahol már tízszázalékos felár is 1,2 milliárd euró többletkiadást tehet ki.

Mártha Imre hozzátette: a versenytárgyalás mellőzésével a magyar fél a hazai mellett megszeghette az Európai Unió közbeszerzési előírásait is. Az uniós szabályok ugyanis egyértelműen kimondják, hogy egy bizonyos értékhatár felett – amit a paksi építkezés költségszintje bőven meghalad – versenyeztetni kell a szállítókat. Az unión belül az állami és az energetikai beruházásokra pedig külön-külön is előírás a kötelező versenytárgyalás.

Arról pedig szintén érdemes szót ejteni – jegyezte meg a szakember –, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ugyancsak szigorú ajánlásokat fogalmaz meg a nukleáris beruházások menetére, speciálisan a versenyt segítő folyamatleírásokat ad ki, amelyeket a tendereztetés mellőzésével szintén figyelmen kívül hagytunk. – Mindezek miatt pedig egy nem várt szélsőséges esetben az sem kizárt, hogy az EU végül leállíttatja a paksi építkezést, és elrendeli a versenytárgyalás lefolytatását. Ez azonban a projekt javára is válhat, hiszen olcsóbb, szakszerűbb lehet a beruházás – fűzte hozzá a cégvezető.

Elemzők úgy vélik, más oka is lehet Brüsszelnek a paksi építkezés leállíttatására, ez ügyben szintén vizsgálatot folytat az uniós hatóság. Mégpedig az, hogy feltételezések szerint a magyar kormányzat tiltott állami támogatásban részesíti a beruházást. Ezt részben a kormányzat már elismerte, miután korábban azt hangoztatta, hogy a lakosság kedvezményes áron kapja majd a két új blokkban termelt áramot. Emellett egyes szakértők úgy látják: az is problémákat vet fel, hogy a kormányzat garanciát vállal az építkezésre folyósítandó tízmilliárd eurós orosz hitel visszafizetésére.

A Portfólió.hu egyébként tegnap megtudta: a hitelkeret lehívásának megkezdésére ugyan már tavaly óta lenne lehetősége Magyarországnak, de a Paks II. projekttársaság – vélhetően éppen a brüsszeli vizsgálatok negatív kimenetelétől tartva – a mai napig még egyetlen fillérnyi kölcsönt sem hívott le az oroszoktól, hanem minden eddigi költséget a magyar költségvetés terhére finanszírozott.