Alkalmassági kérdéseket vet fel az újabb tiszás adatszivárgás

Jó hírt közölt a bírósági ágazattal az igazságügyi tárca vezetője.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter (szemben, k) éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre termében 2025. november 4-én. Mellette Répássy Róbert, a minisztérium parlamenti államtitkára (b) és Tóth Zoltán, a minisztérium jogalkotásért felelős államtitkára (j). MTI/Kocsis Zoltán Fotó: Kocsis Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A teljes bírósági ágazat, több mint tízezer ember kaphat 13. havi illetményt idén – közölte Tuzson Bence igazságügyi miniszter az éves meghallgatásán kedden, az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A miniszter elmondta: az Országos Bírósági Hivatal elnöke terjesztette elő a javaslatot, amelyet az Országos Bírósági Tanács szerdán tárgyal meg, és reményei szerint hozzájárul, hogy az ágazat dolgozói idén 13. havi illetményben részesüljenek.

Fotó: MTI/Purger Tamás

A szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll

– hangsúlyozta Tuzson Bence, aki prioritásnak nevezte a bírák javadalmazását. Majd emlékeztetett: tavaly megállapodást kötöttek a bírósági szervezettel, így három lépésben emelik a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, valamint a bírósági dolgozók bérét. Nem kell Magyarországnak ezen a területen sem szégyenkeznie, jól halad előre a bírák illetményének emelése – összegzett.

A miniszter azt is fontosnak nevezte, hogy olyan jogrendszere legyen Magyarországnak, amely segíteni tudja az ország versenyképességét. Ebből a szempontból kiemeltnek nevezte a jogrendszer átláthatóságát, hangsúlyozva, hogy a minisztérium az elmúlt időszakban deregulációs törvényjavaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a magánszemélyek és vállalkozások számára egyszerűbb jogi környezetet teremtsen.

A mesterséges intelligencián alapuló új programot indítottak a Nemzeti Jogtár átalakítására, ennek első publikus verziója a jövő év első negyedévében lesz kész. Az új jogtár releváns jogi választ ad majd a feltett kérdésekre, minden jogszabályt figyelembe véve, és a tervek szerint később ügyintéző funkciót is kap

– ismertette.

Tuzson Bence beszámolt a polgári jog területén bevezetett eljárási szabályváltozásokról – így az egyszerűsített, gyorsított eljárás és az egyszerűsített indokolás bevezetéséről –, amelyek azt szolgálják, hogy minél gyorsabban szülessenek meg az ítéletek. Ezt célozza az a néhány hónapja bevezetett új szabály is, amely szerint a bíróságnak saját határidő-mulasztása esetén a minimálbér másfél százalékát kell kifizetnie naponta – közölte.

Az online csalásokkal kapcsolatos jogszabály-módosításokról is beszélt a miniszter, amelyek eredményeképpen sok esetben még időben le lehet tiltani a csalással megszerzett pénz továbbutalását. 

Ennek köszönhetően egy év alatt hárommilliárd forintot tudtak visszaszerezni a csalások áldozatainak

– számolt be.

Az áldozatvédelemről szólva kiemelte, hogy 2026-ban már minden vármegyeszékhelyen lesz áldozatvédelmi központ, miután a szekszárdit is átadják jövőre. A büntetőjog változásai közül azt emelte ki, hogy a távoltartás intézményét akár egy egész életre el lehet rendelni, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetői soha többet ne közelíthessék meg áldozatukat, a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban pedig meg kell hallgatni az áldozatot is.

A DK-s Rónai Sándor a Szőlő utcai javítóintézetben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban azt kérdezte a minisztertől, továbbra is fenntartja-e, hogy nincsen kiskorú érintettje az ügynek, és magas rangú politikai szereplő vagy kormánytag sem érintett. Válaszában a miniszter 

azt kérte számon a DK-n, hogy a korábbi gyermekvédelmi törvénymódosításokat, szigorításokat nem támogatta, ami szerinte aláássa az ellenzéki párt gyermekvédelemmel kapcsolatos álláspontját.

Kijelentette: a minisztérium által összeállított vizsgálati jelentésekben foglaltakat nem szabad összekeverni a különböző büntetőeljárásokkal. Az ügynek semmilyen szempontból nincs közelében politikus, az teljesen biztos – szögezte le. A DK-t viszont azzal vádolta, hogy a részvételével zajlik egy olyan felépített politikai támadás, amelynek célja a kormány működőképességének aláásása.

A testület ülése után a miniszter újságírói kérdésre elmondta: fenntartja a Szőlő utcai üggyel kapcsolatos jelentésében foglaltakat, szerinte amikor a jelentést kiadta, a benne foglalt állítások mind igazak voltak a büntetőeljárás akkori állása alapján.

A Tisza Párt adatszivárgási ügyét a miniszter súlyos bűncselekményként és alapvető nemzetbiztonsági kérdésként értékelte, hangsúlyozva, hogy 

kétszázezer ember adatával éltek vissza, és az adatok akár külföldre is kerülhettek.

Tuzson Bence komoly alkalmassági problémának nevezte, hogy a Tisza Párt nem tudott vigyázni a rá bízott adatokra. Azt mondta: nem hiszi, hogy a párt tudatosan szivárogtatta ki az adatokat, de valószínűnek tartja, hogy a lehető legnagyobb hanyagsággal jártak el.

Borítókép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter az éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre-termében 2025. november 4-én. Mellette Répássy Róbert, a minisztérium parlamenti államtitkára (b) és Tóth Zoltán, a minisztérium jogalkotásért felelős államtitkára (j) (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)