Nem vonja ki katonáit a NATO Afganisztánból

A közép-ázsiai országban feszültté vált a biztonsági helyzet.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a miniszterek egyetértettek abban, hogy tarthatatlan az afganisztáni kivonulás korábban meghatározott menetrendje, mivel továbbra is instabil politikai helyzet uralkodik az országban. A kivonulásnak beláthatatlan következményei lennének az Európára háruló migrációs hullám növekedése tekintetében – tette hozzá Szijjártó Péter.

A miniszterek ezért a keddi ülésnapon arról döntöttek, hogy fenntartják a NATO misszióját legalább a 2016-os évben. Ezzel kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország is fenntartja eddigi támogatását, amelynek értelmében a jövő évben is 113 magyar katona fog szolgálatot teljesíteni a misszió keretében. Emellett a korábbi megállapodásnak megfelelően a következő két évben is évente 500 ezer dollárral támogatja az észak-atlanti szövetség afganisztáni tevékenységét.

Magyarország kész arra, hogy szükség esetén az azt követő évekre is meghosszabbítsa hozzájárulását – tette hozzá Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter arról is tájékoztatott, hogy a miniszterek tanácskozást folytatnak a keleti és a déli irányból érkező veszélyekre adható válaszokról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a széles körű egyetértés ellenére ez idáig nem sikerült hatékonyan fellépni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen. Amíg a terrorszervezet újabb területeket szerez, addig további emberek fognak elmenekülni az érintett országokból – vélekedett.

A magyar miniszter tájékoztatása szerint az ülésen részt vevők meg kívánják vizsgálni, hogy a NATO hogyan tudna bekapcsolódni az – Irakban és Szíriában jelentős területeket ellenőrzése alatt tartó – Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépésbe, illetve az észak-afrikai és a közel-keleti térség stabilitásának megteremtésébe. Az egyik lehetséges megoldás a védelmi kapacitás megerősítése, amely arra irányul, hogy a fontos partnerországok támogatásával a politikai és biztonsági helyzet stabilizálódjon – mondta.

Szijjártó Péter kitért arra: Magyarország a védelmi képességépítési mechanizmusban azzal vesz részt, hogy a jordániai katonaság számára tűzszerészeti képzéseket szervez.

Tárgyalásokat kezdtek a NATO és az Európai Unió képviselői az Európát érintő déli és keleti fenyegetettség enyhítése érdekében – tájékoztatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Elmondták, hogy a biztonsági kérdésekben közös és halaszthatatlan döntésekre van szükség. Egyik lehetséges megoldás – mint utaltak rá – az úgynevezett hibrid hadviselés lehet.

A Jens Stoltenberg említette hibrid hadviselés lehetősége a civil és a katonai erők összehangolt használatát jelenti, amelynek részletei még kidolgozásra várnak. A hárompilléres hadviselés egyik eleme a stratégiai kommunikáció, amelynek lényege a civil és a katonai kommunikáció erősítése, második az energiatárolási lehetőségek kibővítése, amely arra irányul, hogy csökkentse az érintett országok energia-kiszolgáltatottságát, valamint a kiber-védelem kibővítése.

Federica Mogherini elmondta, hogy az unió és a NATO keretmegállapodás előkészítését kezdik meg hamarosan, elsősorban a déli válság megoldására. A két intézmény együtt fog dolgozni az érintett országok belső biztonságának megerősítésében, amely a menekültek nagyszámú érkezésének vet majd gátat.

A NATO-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásával egy időben, kedden Bukarestben hivatalosan megkezdte működését a szövetség úgynevezett magas készültségi fokozatú többnemzetiségű hadosztály-parancsnoksága, amely arra szolgál, hogy amennyiben NATO-csapatokat vezényelnek a szövetség délkeleti térségébe, ellássa azok parancsnoklását.

A parancsnokság a szövetség délkeleti szárnyán fekvő tagállamok közötti regionális katonai együttműködés gócpontjaként is szolgál – közölte honlapján az atlanti szövetség. Tervezett létszáma 280 fő, felügyeletét a nápolyi egyesített főparancsnokság látja el.

A parancsnokság fontos hozzájárulást jelent a NATO kollektív védelmi képességeihez – hangsúlyozta Josef Blotz vezérőrnagy, aki a NATO brüsszeli központjában a vezérkari szintű műveleti és tervezési részleg igazgatója.

„A mai beiktatás azt jelzi, hogy időben megfelelően halad a készenléti akcióterv megvalósítása” – mondta Blotz, utalva arra, hogy a NATO tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozóján átfogó intézkedéscsomagot fogadtak el a megváltozott biztonsági környezetre való reagálásról. A biztonsági környezet új – keleti és déli – kihívásainak áttekintése, a lehetséges válaszadás mikéntje az egyik kiemelkedően fontos téma a NATO-külügyminiszterek most zajló brüsszeli értekezletén.

Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy a NATO-nak nemcsak keleti, hanem déli fenyegetéssel is szembe kell néznie. A külgazdasági és külügyminiszter kedd este az M1-en azt mondta: már mindenki látja, hogy a déli fenyegetés legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a keleti.

Kérdésre válaszolva elmondta: a NATO és Oroszország kapcsolatai a NATO külügyminiszteri értekezletének következő ülésein lesznek napirenden. Hozzátette ugyanakkor: több kollégájához hasonlóan azt az álláspontot képviseli, hogy szükség van a transzatlanti közösség és Oroszország együttműködésére ahhoz, hogy a közös ellenséget, az Iszlám Államot le tudják győzni.