Feloldhatók az Irán elleni szankciók

Teherán eleget tett kötelezettségeinek, de az amerikai gazdasági embargó továbbra is hatályos.

A NAÜ szombaton késő este Bécsben tette közzé végleges jelentését Iránról, amelyben megállapította, a perzsa állam eleget tett a júliusi atomalkuban foglalt kötelezettségeinek.

A jelentésének közzétételét követően Frederica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján közölte, az atomprogramról szóló megállapodás hatályba lépett, az EU feloldja szankcióit Irán ellen.

EU-diplomaták közölték, az unió megkezdte a szankciók feloldásának folyamatát, amely a várakozások szerint gyors lesz. A folyamat véglegesítéséhez az Európai Tanács hivatalos jóváhagyása szükséges.

ENSZ-diplomaták elmondták, a NAÜ-jelentés automatikusan a feloldja a szankciókat, így a világszervezet a legtöbb Irán elleni büntetőintézkedését feloldotta.

John Kerry amerikai külügyminiszter eközben közölte, az Egyesült Államok is felfüggesztette szankcióit Irán ellen. Barack Obama elnök szinte azonnal elrendelte a gazdasági büntetőintézkedések felfüggesztését. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök megállapította, hogy az iráni atomprogram körülményei alapvetően megváltoztak azzal, hogy Teherán teljesítette kötelezettségeit. A szankciók a gazdasági iparágak széles körét érintették.

Az elnök az amerikai cégek külföldi leányvállalatait és a külföldi vállalatokat érintő gazdasági szankciókat oldotta fel, az amerikai gazdasági embargó Iránnal szemben továbbra is hatályos – közölte a washingtoni pénzügy-minisztérium helyi idő szerint szombaton.

Az Egyesült Államok az amerikai cégek külföldi vállalatainak engedélyezi a kereskedelmet Iránnal, az országban lévő cégekre és magánszemélyekre azonban továbbra is vonatkoznak a korábbi tiltások. Emellett azok a szankciók is, amelyeket az Egyesült Államok az emberi jogok megértése miatt hozott a perzsa állam ellen, ugyanúgy hatályosak.

A szombati elnöki rendeletnek azonban két kivétele van: engedélyezi az amerikai repülőgépek eladását és lízingelését Iránnak, a tengeri áruszállításba és kikötők infrastruktúrájába való befektetést, illetve az iráni kézműves- és élelmiszer-ipari termékek amerikai importját. Ugyanakkor az ezeket illető pénzügyek lebonyolítását kizárólag külföldi bankokon keresztül tehetik meg az érintett felek.

Emellett az Egyesült Államok szankciós listájáról több mint 400 iráni állampolgárt és céget töröltek. Jelenleg mintegy 200 személy és vállalkozás szerepel a feketelistán.

Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter közölte, az Egyesült Államok szankciós politikájának ezzel nincs vége. Emlékeztetett, hogy a megállapodás az iráni atomprogramot érinti, ezért országa élni fog akár újabb szankciók életbe léptetésével Teherán ellen, ha szükségesnek ítéli meg. Lew példaként a terrorizmus finanszírozását, a közel-keleti térség destabilizációját, az emberi jogi sértéseket és a ballisztikusrakéta-teszteket hozta fel.

A szankciók eltörlésével egyebek mellett feloldhatják a zárolás alól Irán külföldi vagyonát, amelynek értéke mintegy 100 milliárd dollárra rúg. Egy amerikai tisztviselő korábban közölte, ebből mintegy 50 milliárd dollárhoz juthat hozzá Irán a szankciók feloldása révén. Szakértők ugyanakkor emlékeztettek, hogy a büntetőintézkedések eltörlésével egyben ki nem fizetett tartozások is rászakadnak Teheránra, így ez az összeg jelentősen csökkenhet.

John Kerry bécsi sajtótájékoztatóján először is méltatta az atomprogramról szóló tárgyalások nyitotta diplomáciai csatornákat, amelyeknek köszönhetően az iráni igazságszolgáltatás egy fogolycsere-megállapodás keretében szombaton szabadon engedett öt bebörtönzött amerikai-iráni kettős állampolgárt, akik Kerry szerint már úton vannak haza a családjukhoz.

A külügyminiszter sajtótájékoztatóján az atomalku eredményeiről beszélt, szerinte a megállapodás biztonságosabb világot hozott létre. Beszédében az amerikai elnöknek, az atomalku létrehozását segítő tisztviselőknek, a nemzetközi partnereknek és a tárgyalásokon részt vevő nagyhatalmaknak mondott köszönetet. Emellett mély tiszteletét fejezte ki az tárgyalásokon részt vevő iráni delegációnak, Dzsavad Zarif külügyminiszterrel az élén.

Az atomalku hatályba lépését követően rövid időn belül több ország reagált. Philip Hammond brit külügyminiszter üdvözölte a megállapodást, szerinte ez fontos lépés ahhoz, hogy a világ biztonságosabb hellyé váljon. Német kollégája, Frank-Walter Steinmeier szerint az esemény „a diplomácia történetének történelmi sikere”. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is üdvözölte a megállapodás hatályba lépését, amely szerinte jelentősen hozzájárul a regionális és nemzetközi együttműködéshez a béke, a biztonság és a stabilitás érdekében. Laurent Fabius francia külügyminiszter ugyancsak gratulált, de hangsúlyozta, hogy Franciaország figyelemmel kíséri a fejleményeket, hogy az alkut – amelyhez országa nagyban hozzájárult – szigorúan tiszteletben tartsák és teljesítsék.

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök elítélte az atomalku hatályba lépését. A politikus szerint a megállapodás ellenére Teherán nem tett le az atomfegyverek kifejlesztéséről, továbbra is destabilizálja a közel-keleti térséget, és támogatja a terrorizmust a világban, fittyet hányva nemzetközi kötelezettségeire.

A Teherán és a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország – között tavaly júliusban született megállapodás egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású urániumának készletét, urándúsító reaktorainak számát 19 ezerről 6100-ra mérsékelje, továbbá az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítsa át, hogy ne lehessen benne az atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ korábban vállalta, hogy ennek nyomán felfüggeszti a Teherán ellen hozott büntetőintézkedések jelentős részét.

Zarif a bécsi sajtótájékoztatót követően Twitter-üzenetében gratulált országának.

„Köszönöm Istennek, és fejet hajtok az iráni nép nagysága előtt. Gratulálok ehhez a dicsőséges győzelemhez.”

Az iráni jegybank vezetője szerint a szankciófeloldás következtében 32,6 milliárd dollárnyi iráni aktíva válik elérhetővé, ebből 28,1 milliárd a jegybanké, további 4,5 milliárd dollár más iráni kormányintézményeké.

Az iráni illetékes arról is beszámolt, hogy 7-10 napon belül a jegybank és az iráni bankok csatlakozhatnak a belgiumi központú SWIFT-hez, amely a legnagyobb nemzetközi bankközi fizetési rendszer.