Két lehetőség van: a terroristák vagy a kormány

Ezt mondta Joul Bchara, aki testvére lelövése után családját is Magyarországra menekítette Szíriából.

Kiszorult Aleppó és Damaszkusz környékéről és még számos más területről, Aszad hadserege így már alig 60 kilométerre áll Rakka megye határától. Irakban a síita milicisták a kormánnyal karöltve támadják szárazföldön a terroristákat, így azok itt is jó 35 százalékos területveszteséget könyvelhettek el.

A Nyugat ezt látva úgy döntött Bchara szavai szerint, hogy „nekik is kell mutatniuk valamit”, és ők is keményebben bombázni kezdték az IÁ-t.

A férfi így meggyőződéssel állította:

„Ha így folytatódnak a támadások a terroristák ellen, annak meglesz az eredménye.”

A békekötés kapcsán azonban szkeptikus volt: hiába lenne január 25-én esedékes a genfi békekonferencia újabb állomása, a lázadók civakodása miatt ez is napokat tolódhat. Mint mondta, Szíriában nincs mérsékelt ellenzék: jelenleg az IÁ a „legerősebb felekezet”, a lázadók körében még azok is csak csendben kritizálják, akik a világi állam hívei lennének. Ami az USA által kiképzett mérsékelt lázadókat illeti: 2 év toborzás és tréning után alig négyen akadtak, akik nem szöktek át fegyverestül az an-Núszrához a török–szír határon – példálózott.

Így Bchara kimondta a fatvát:

„Van a fegyveres ellenzék és van a kormány – tessék választani.”

A férfi közvetlen tapasztalatairól is beszámolt a migránskérdés kapcsán. Elmondta, hogy családját – kettős állampolgár gyerekeit és feleségét – is Magyarországra hozta, hiába éltek Homsz környékén viszonylagos biztonságban. Azt követően döntött így, hogy testvérével egy lázadócsoport aknája végzett, amikor épp asztalosműhelyébe tartott – egyébként ez mindennapos esemény arrafelé. Az EU-szankciók miatt nagyon nehéz bejutni az országba: a 4 órás Budapest–Damaszkusz repülőút helyett előbb Kairóba, onnan pedig Bejrútba kell eljutni, ahonnan csak taxival közelíthető meg a szír főváros. Az efféle szankciók azonban csak a szegény embereknek ártanak – mondta Bchara.

Arról is beszélt, hogy nem véletlenül örül a lakosság nagy része a terroristákra mért csapásoknak: elegük van a háborúból, és abból, hogy még a kormány által uralt területeken is jó tízszeresére nőttek az árak, és az iskolák és kórházak is romokban állnak. Ez magyarázza a migrációs válságot is, amit Európa is megtapasztalhatott.

Ha Szíria kérdését – és egy másik közel-keleti válsággócot, az arab–izraeli problémát – nem oldjuk meg, nem lesz béke a térségben – hangoztatta.

Kérdésre elismerte: az IÁ és más terrorszervezetek nyilván kihasználják a migrációt, és a területéről menekülők között elrejti a saját embereit is, ezért – bár nem szabad minden migránst potenciális terroristaként kezelni – de

„ébernek kell lennie mind a magyar, mind az európai titkosszolgálatoknak a menekültként beszivárgó terroristák miatt, és együtt kell működniük egymással”.

Ahogy a muszlim országoknak sem szabadna nyitva hagyni szíriai határukat, hogy ki-be sétálgathassanak a terroristák és az utánpótlásuk – húzta alá Bchara, aki szerint Törökország éppen hogy érdekelt a terrorszervezet létében, hiszen nyomott áron kap tőlük olajat, de Jordániának és az öbölállamoknak sem érdekük leszámolni velük.

Ráadásul ehhez az kéne, hogy Nyugaton ne a naponta változó nevű, komolytalan lázadócsoportokat tekintsék partnernek, hanem a törvényesen megválasztott Aszad-kormányt – mondta a férfi, aki szerint a magyar kormány részéről már lát jeleket arra, hogy talán megtörténik a diplomáciai kapcsolatfelvétel.

Emellett pedig – mivel a hosszú polgárháború alatt szinte teljesen megsemmisült az infrastruktúra és elfogytak a források – külföldi pénzre is szükség lenne az újjáépítéshez; akkor az Európába menekült szír migránsok is inkább döntenének a hazatérés mellett, mint így.