Putyin állhat Litvinyenko megölése mögött?

Az egykori orosz kém 2006-os megmérgezését a brit vizsgálat szerint Vlagyimir Putyin hagyhatta jóvá.

Alekszandr Litvinyenkót negyvenhárom éves korában, Londonban gyilkolták meg 2006-ban radioaktív szerrel, polónium–210-zel, amelyet teával ihatott meg. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot vezető Sir Robert Owen szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy Putyin elnök hagyta jóvá az egykori kém meggyilkolását – írja a BBC.

A gyilkosság végrehajtásával a szintén kém Andrej Lugovojt és Dmitrij Kovtunt vádolják, ők tagadták a mérgezést. Owen szerint mindketten az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) – amelyben Litvinyenko is tevékenykedett – megbízására teljesíthették a gyilkosságot.

Litvinyenko felesége, Marina azt mondta a vizsgálat eredményeit bemutató eseményt követően, hogy „nagyon elégedett” az eredménnyel. A londoni legfelsőbb bíróság előtt állva kijelentette: „a férjem utolsó szavait, amelyekben Putyint vádolta, megerősítette az angol igazságszolgáltatás”.

David Cameron brit miniszterelnök „egy állam által megrendelt szörnyű gyilkosságnak" nevezte a brit televízióknak Svájcból adott nyilatkozatában a történteket. A bírósági vizsgálat „megerősítette, amit eddig is hittünk, és az utolsó munkáspárti kormány is hitt annak idején, vagyis hogy ezt a szörnyű gyilkosságot egy állam rendelte meg” – mondta, és emlékeztetett arra, hogy az akkoriban elfogadott megtorló intézkedések ma is érvényben vannak. „Ma ennél is tovább lépve számlákat zároltunk, és kérni fogjuk a bíróságot, hogy nézzen utána, mit lehet még tenni” – mondta.

Alekszandr Litvinyenko 2006 novemberében José García González spanyol ügyésszel találkozott volna, hogy feltárja a Vlagyimir Putyin és a maffia közötti szálakat, ám a találkozó előtt egy héttel polónium–210-es izotóppal mérgezték meg, amibe belehalt – írtuk nemrég a brit The Guardian nyomán.

Litvinyenko spanyol biztonsági embereknek beszélt az orosz kormányzati vezetők és a maffia tagjainak kapcsolatáról egy titkos találkozón 2006 júliusában, az ügynökök Madridba visszatérve átadták az információt Fernando Andreu bírónak, aki beidézte Litvinyenkót kihallgatásra. Ezután kereste meg González az egykori FSZB-tisztet, hogy megbeszéljenek egy találkozót.

A spanyol ügyész a tavalyi év végén benyújtott egy vádiratot, amely olyan orosz kormányzati tisztviselők neveit tartalmazza, akik kapcsolatban állnak a spanyol szervezett bűnözés ismert alakjaival. A listán szereplők közül néhányan jelenleg is magas rangú kormányzati tisztviselőként tevékenykednek. A vádirat a hírhedt Tambov család és a Putyin által alapított Ozero szövetkezet milliárdos tagjai közötti üzleti szálakról is beszámol.

Az ügyész az egykori orosz alsóházi képviselő és saját magát a Tambov-klán tagjaként jellemző Mikhail Monasztirszkijtól is kapott bizonyítékokat, melyek szerint Putyin és köre az 1990-es évek közepén lépett kapcsolatba a maffiával Szentpéterváron, ahol a későbbi elnök polgármester-helyettes volt. Később a maffia Spanyolországba ment, Putyin emberei pedig Moszkvába, ahol komoly pozíciókat kaptak. Monasztirszkijt 2007 áprilisában halálra gázolták Franciaországban, Lyon környékén, a helyi rendőrség szerint baleset történt.

A Litvinyenko halála ügyében lefolytatott nyomozás kiderítette, hogy az egykori FSZB-tiszt kórházi ágyán fekve mondta le madridi útját, noha akkor még azt feltételezték, hogy az út egy brit és spanyol titkosszolgálatoknak végzett munka része. Miután most kiderült, hogy Litvinyenko mint tanú utazott volna Spanyolországba, hogy átadja információit az ügyészségnek, érthető, miért volt olyan sürgős elhallgattatni őt – írja a lap. Felteszik továbbá a kérdést, hogy a Kreml miként értesült Litvinyenko utazásáról, hiszen szigorúan titkos volt, csak a felesége és a legközelebbi barátai tudhattak, ráadásul a miértjével vélhetően még ők sem voltak tisztában.

További bizonyítékok szerint viszont a merénylet egyik fő gyanúsítottjaként számon tartott Andrej Lugojov – aki úgyszintén FSZB-tiszt volt egykor – ismerte Litvinyenko célját, sőt feltételezhetően neki kellett volna elkísérnie őt Madridba. Lugovoj a merénylet után egy interjúban el is ismerte, tudatában volt annak, hogy Litvinyenko a spanyolországi orosz maffia ellen dolgozik.

Mindenesetre nehezen hihető, hogy Litvinyenko a brit és a spanyol fél beleegyezése nélkül megosztotta volna Lugovojjal, hogy mire készül, így a The Guardian szerint Lugovoj jogosan nevezhető kettős, sőt hármas ügynöknek.

Ismert, a mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a londoni Millennium Hotel bárjában, ahol két volt FSZB-tiszttel, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kovtunnal – két egykori ügynöktársával – találkozott.

Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, és kérte kiadatását, ám ezt Moszkva megtagadta. Ezt diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország kapcsolatai azóta is mélyponton vannak.

Az ügy másik fő gyanúsítottja, Kovtun tavaly márciusban vállalta az együttműködést a brit hatóságokkal, és a tervek szerint júliusban kellett volna videokapcsolaton keresztül vallomást tennie a londoni legfelsőbb bíróságon, ám ezt az utolsó pillanatban megtagadta.

A korábbi rendőrségi vizsgálat adatai szerint valószínűleg kétszer is megpróbálták megölni Litvinyenkót, és a második merénylet oltotta ki az életét.