A baseball is jobban érdekli Szöult, mint Észak-Korea?

Hétfőn nagyszabású amerikai–dél-koreai hadgyakorlat kezdődött, Phenjan fenyegetőzik.

RZ
2016. 03. 10. 21:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha Észak-Korea a közelmúltban hidrogénbombát tesztelt, vagy legalábbis valamit, ami annak látszott, műholdat juttatott világűrbe, ami az ellenségei szerint valójában bújtatott rakétateszt volt, mégis tévedés lenne azt állítani, hogy a Koreai-félszigeten tapasztalható feszültség erősebb lenne most, mint a korábbi években – derül ki az elemzésből. Az AP szerint jelenleg nem beszélhetünk igazi válságról, vagy legalábbis egyelőre nem.

Csütörtökön Phenjan bejelentette, hogy érvényteleníti a Dél-Koreával kötött összes gazdasági együttműködési megállapodást, válaszul arra, hogy Szöul két napja újabb szankciókat vezetett be ellene. A kísérleti atomrobbantásra és rakétakísérletre válaszul ugyanis Dél-Korea felfüggesztette a Phenjannal közösen üzemeltetett keszongi ipari park működését. Nem sokkal korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa is a kommunista államot terhelő szankciókról állapodott meg, melybe még Kína, Észak-Korea immár egyetlen szövetségese is beleegyezett.

Tovább terhelte a helyzetet, hogy hétfőn nagyszabású amerikai–dél-koreai hadgyakorlat kezdődött, az ilyen megmozdulásokra pedig Phenjan hagyományosan fenyegetőzéssel válaszol. Csakhogy – amint azt az AP szakírója is felveti – a hadgyakorlatok végével ezek is abba szoktak maradni.

Régebben ugyanakkor volt a mostaninál jóval keményebb helyzet is: 1968-ban tucatnyi észak-koreai kommandóst öltek meg mindössze néhány kilométerre a szöuli elnöki rezidenciától, ahol az akkori elnök Pak Csong Hit akarták meggyilkolni, (ő egyébként a mostani déli államfő, Pak Guen Hje édesapja volt). De nem is kell ennyire messzire menni az időben: öt évvel ezelőtt körülbelül 50 dél-koreai katona halt meg két, északiaknak tulajdonított támadás nyomán. Vagyis a helyzet a közelmúltban is volt már a jelenleginél jóval feszültebb.

Az elemzés szerint az Egyesült Államok és Dél-Korea már ismeri annyira a Kim Dzsong Un vezette kommunista remeteállamot, hogy helyén tudja kezelni annak megnyilvánulásait. Széles körű válságot a szakértő szerint az okozhatna, ha valami véletlen esemény, például baleset történne. Ennek ellenére úgy látják: még egy „rutinkrízis” esetén is oda kell figyelni a helyzetre, bármennyire is megszokott az.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.