A bajor testvérpárt (CSU) elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint azonban az EU–török csúcs eredménye „nem áttörés”, hanem csak egy „köztes lépés”. A politikus a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte: az a veszély fenyeget, hogy megint Németországnak kell a legtöbb embert befogadnia, ezért továbbra is szükséges lenne évi 200 ezer főben korlátozni a befogadható menedékkérők számát.
Hozzátette, hogy a Bundestagnak és az Európai Parlamentnek tárgyalnia és szavaznia kell a megállapodásról, és Bundestagnak a szövetségi kormány menekültpolitikájáról is szavaznia kell. A balkáni migrációs folyosó lezárására utalva úgy vélte, a Németországba érkező menedékkérők számának csökkenése annak tulajdonítható, hogy „más országok végzik el a mi munkánkat”.
Megjegyezte, hogy a szövetségi kormány „teljes egészében átalakította menekültpolitikáját, akkor is, ha ezt nem ismeri el”. A kormány „csendben elfordult a befogadás feltétel nélküli politikájától”, ezt jelzi, hogy senki sem követeli a Görögországban rekedt emberek beengedését – mondta Horst Seehofer.
A német sajtó vegyesen fogadta az EU–Törökország megállapodást. Például a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap szerint az EU vezető politikusai közül Angela Merkel dolgozott a legállhatatosabban a megállapodásért, és „főleg az ő érdeme”, hogy sikerült azt megkötni. Ugyanakkor „a következményekért is ő viseli a legnagyobb felelősséget”.
A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárjában megjegyezte: „igazán remek tervet” sikerült kidolgozni, a baj csak az, hogy megvalósítása „sajnos egy kicsit túlságosan függ a résztvevők jóindulatától”, ami „ritka jószág” az EU-ban és Ankarában, és meglehet, hogy az illetékes bíróságok az emberi jogok megsértése miatt illegálisnak minősítik a Törökországgal kezdett „menekültkereskedelmet”, így „nagy a veszélye annak, hogy Merkel terve elbukik”.
