A The Jerusalem Post című izraeli újság honlapján közzétett adatok egy szakmailag megbízhatónak tekintett palesztin közvélemény-kutató intézet, a Palestinian Center for Policy and Survey Research (PSR) jelentéséből származnak, amely a múlt év végén is felmérte a palesztin lakosság véleményét hasonló kérdésekben.
Az izraeli–palesztin béketárgyalások zsákutcába jutása után a többség, ötvenhat százalék továbbra is csak fegyveres harccal véli megteremthetőnek a palesztin államot, ez négy százalékpontos csökkenés a tavalyi arányhoz képest.
Ugyanakkor a „késes intifáda”, a fél éve kezdődött palesztin erőszakhullám támogatottsága alaposan megcsappant, a tavalyi hatvanhétről ötvennyolc százalékra, ezen belül Ciszjordániában ötvenhétről negyvennégyre, miközben a Gázai övezetben alig változott: ott nyolcvanötről nyolcvankét százalékra esett a kutatás háromszázalékos hibahatára mellett.
Míg tavaly csak negyvenöt százalék bízott a palesztin–izraeli viszály két népnek két államot ígérő, békés megoldásában, addig az idén már ötvenegy százalék hisz ebben a lehetőségben, a nem bízók száma pedig ötvennégyről negyvennyolc százalékra csökkent.
A 2014 tavasza óta szünetelő palesztin–izraeli béketárgyalások újrakezdése mégsem kecsegtet sok jóval. Ezt jelzi, hogy a palesztinok hatvan százaléka ellenzi Izrael elismerését zsidó államként – ami Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfő egyik legfontosabb feltétele volt a megbeszéléseken –, valamint hogy hatvanegy százalékos többségük szerint a telepesek terjeszkedése, ebből következően a jövendő palesztin állam földjeinek elvesztése miatt a két ország létrejötte mára lehetetlenné vált. Tavaly hatvanöt százalékuk vonta kétségbe a telepesek terjeszkedése miatt, hogy megvalósul a kétállami megoldás.
Ennek megfelelően nem optimisták sem Ciszjordániában, sem a Gázai övezetben: a palesztinok hetvennégy százalékos többsége szerint esély sincs arra, hogy öt éven belül megszülessen saját államuk, Palesztina.
A palesztin belpolitikai helyzet megítélésében nem történt jelentős elmozdulás. Szinte ugyanazok az adatok: hatvannégy százalék szeretné Mahmúd Abbász palesztin elnök távozását, és csak harmincegy százalék helyesli elnökségét.
Abbász elnöki mandátuma elvileg már 2009-ben lejárt, de a Hamász 2007-es gázai erőszakos hatalomátvétele miatt azóta sem tűzték ki a demokratikus választások időpontját.
