A miniszternek a lap szerkesztőségében tett látogatásán folytatott beszélgetés alapján készült írás szerint Balog Zoltán úgy vélte, a menekültválság alapvető különbségeket hozott felszínre az EU keleti és nyugati tagállamai között, és kiemelte: „ha ez így megy tovább, akkor ellenkező irányba fejlődünk”.
Az embereket Magyarországon és más kelet-európai uniós tagállamokban nem annyira a határokon készült képek nyugtalanítják, hanem mindaz, amit látnak a nyugat-európai társadalmakban, amelyekben nehezen megy az együttélés a bevándorlók második és harmadik nemzedékével. „Ezt meg akarjuk spórolni magunknak” – mondta Balog Zoltán.
A kelet-európaiakból nem hiányzik a tolerancia, de „tanulunk a Nyugaton elkövetett hibákból” – tette hozzá. A társadalom kulturális identitását a belátható jövőben meg kell őrizni, „akkor is, ha Magyarország tartósan talán nem tudja kivonni magát a változások alól”– mondta.
A miniszter kifejtette, hogy a kelet-európaiak a kommunizmus tapasztalatára adott reakcióként „nagyon érzékenyek az identitás és a nemzeti szuverenitás kérdéseiben”, és nemcsak a migránsokhoz fűződő viszonyban mutatkoznak meg Kelet és Nyugat között különbségek, amelyeket „húsz éve a szabadság eufóriájában” egyik oldalon sem vettek észre, hanem „mi sem láttuk elég pontosan, hogy mi a társadalmi valóság Nyugaton”. Ez vonatkozik egyebek mellett az azonos nemű párkapcsolatokhoz fűződő viszonyra is.
A FAZ beszámolója szerint Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és a szomszédos államok bevándorlók nélkül is nehéz integrációs feladat előtt állnak. A térségben él 7-8 millió roma, akik „európai állampolgárok és a társadalom peremén állnak”. Az ő integrációjukkal „tudja a magyar társadalom bizonyítani az érettségét”, az EU azonban nem igazán érzékeli a feladat nagyságát, és így „a menekültek révén egyfajta konkurencia alakul ki” – vélekedett a miniszter.
Balog Zoltán visszautasította a Magyarországgal szemben a menekültválságban tanúsított magatartása miatt megfogalmazott bírálatokat. „Egy ideig mi voltunk az egyetlenek, akik betartották az európai menekültpolitika szabályait” – mondta.
A FAZ szerint a miniszter relativizálta azt az Angela Merkel német kancellár által az előző héten tett kijelentést, hogy a menekültek helyzete tavaly nyáron a budapesti Keleti pályaudvarnál rosszabb volt, mint most Görögországban. Nem lett volna szükség a német határok megnyitására humanitárius okokból, mert „a helyzet nem volt annyira drámai”, és „kitartottunk volna még tovább” – mondta Balog Zoltán.
