Fagyasztják a talajt a fukusimai atomerőmű körül

A föld alatti jégfallal próbálják csökkenteni a talajvíz bejutását a sugárszennyezett létesítménybe.

MTI
2016. 03. 31. 13:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az atomipart felügyelő kormányhivatal (NRA) előző nap, szerdán adott engedélyt a munkálatok megkezdésére a fukusimai erőművet üzemeltető vállalatnak, a Tepcónak. A vállalat tájékoztatása szerint először az erőmű tenger felőli, keleti részén fagyasztják le a talajt, majd a nyugati, hegyvidék felé néző oldalán is. A Tepco azt tervezi, hogy mindössze három hónap alatt elvégzik a munka mintegy 95 százalékát, és ezután hozzáláthatnak a jégfal üzembe helyezéséhez az erőmű északi és déli szárnyán. Ha minden a terv szerint megy, novemberig elkészülnek mindennel.

A munkálatok 2014 júniusában kezdődtek el. A Tepco 1550, függőlegesen a földbe süllyesztett csőből álló, másfél kilométer hosszú vezetékszert épített ki a létesítmény négy megrongálódott reaktorépülete köré. A harminc méter mélyre nyúló csőrendszerben hűtőanyagot áramoltatnak, lefagyasztják körülötte a talajt, megakadályozva, hogy a talajvíz bejusson a reaktorépületek alagsorába, illetve kiáramoljon onnan.

A Tepco azzal számol, hogy a jégfal üzembe helyezésével, illetve más intézkedések megtételével körülbelül a nyolcadára, napi négyszázról ötven tonnára csökkentik az atomerőmű alatt áramló talajvíz mennyiségét.

A világon egyedülálló föld alatti jégfal kiépítéséhez a japán kormány csaknem 35 milliárd jennel (86 milliárd forint) járult hozzá.

A probléma forrása, hogy a Tepco napi több száz tonna vizet fecskendez be a 2011 márciusában történt földrengésben és szökőárban megrongálódott reaktorokba, amelyek magja megolvadt, hűtőrendszere pedig tönkrement. A fűtőelemekkel érintkező, és a reaktorfal repedésein át az erőmű föld alatti helyiségeibe, illetve talajvíz-elvezető rendszerébe távozó, és eközben jelentős mértékű radioaktivitást felvevő vizet ezután kiszivattyúzzák, majd sugármentesítik. A helyzetet bonyolítja, hogy a környező hegyekből érkező talajvíz beszivárog a létesítmény föld alatti helyiségeibe, és keveredik az ott felgyülemlett, erősen sugárszennyezett vízzel, majd onnan egy része a tengerbe szivárog. Ez utóbbi problémára kínálhat megoldást a talaj lefagyasztása, de hogy mennyire hatékony ez a módszer, azt legkorábban másfél hónap múlva tudják majd kiértékelni.

Szuga Josihide japán kormányszóvivő azt mondta csütörtökön, hogy a kabinet nagy reményeket táplál a projekt sikere iránt, abban bízik, hogy rövid időn belül sikerül csökkenteni a talajvíz mennyiségét. Sok szakértő azonban kételkedik a megaprojekt sikerében, és maguk a jégfal kiötlői is azt mondják, hogy nehéz megjósolni az intézkedés hatékonyságát. Az NRA korábban arra az eshetőségre figyelmeztetett, hogy amennyiben jelentős mértékben csökken a jégfalon belül lévő talajvíz mennyisége a kívülről beszivárgó víz mennyiségének csökkenése miatt, könnyebben fog a talajba szivárogni az erőmű csarnokaiban felgyülemlett erősen sugárszennyezett víz. A Tepco közölte, hogy leállítja a talajfagyasztást vagy a víz pumpálását a megsérült reaktorok körüli kutakba, ha netán túl alacsony szintre ereszkedne a jégfalon belüli talajvíz mennyisége.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.