A Kim Dzsong Un vezette Észak-Korea különösen érzékeny a propagandatartalmú, határon átívelő üzenetekre, mert veszélybe sodorhatják rendszere stabilitását.
A déli aktivisták, akiknek soraiban számos északi menekült is található, több éve küldözgetnek üzeneteket héliummal megtöltött légballonnal. Ugyanilyen propagandaeszközzel Phenjan is élt az elmúlt időkben.
A mostani akció egyik szervezője, Park Szang Hak emberi jogi aktivista társaival mintegy ötvenezer röplapot indított útnak három légballonnal a dél-koreai Padzsu városának közeléből. Céljuk, hogy emlékeztessék az északi szomszédot a Cshonan dél-koreai korvett hat évvel ezelőtti megtorpedózására, amelyben negyvenhat tengerész vesztette életét. Szöul a szomszédját vádolta a történtekkel, felfüggesztette kereskedelmét Phenjannal és az ottani beruházásait is.
Az egyik légballon kosarában az észak-koreai vezetőt kifigurázó transzparenst helyeztek el, amelyen az a szöveg szerepelt: „Tűzáradat hulljon az atommegszállottra, Kim Dzsong Unra!”
„Aki úgy gondolja, hogy egy kézlegyintéssel elintézhető az a fenyegetés, amelyet Észak-Korea jelent a világ stabilitására nézve, az súlyosan téved” – írta szombati publicisztikájában Lukács Csaba.
Észak-Korea január elején bejelentette, hogy sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre. A nemzetközi közösség egyhangúlag elítélte a lépést, bár súlyos kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Phenjan valóban hidrogénbombát robbantott. A kommunista ország később nagy hatótávolságú rakétával sikeresen pályára állított egy műholdat. A nemzetközi közösség szerint a műholdfelbocsátás csak ürügy volt ahhoz, hogy Észak-Korea kipróbáljon egy nagy hatótávolságú rakétát.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésén elfogadott nyilatkozatában elítélte a műhold felbocsátását, amelytől korábban határozataiban eltiltotta Phenjant. A tanács már régebben megtiltotta Észak-Koreának a föld alatti kísérleti nukleáris robbantásokat is.
