Tőkés László csütörtökön egy Klaus Iohannis államfőnek címzett nyílt levélben „politikai és diplomáciai öngólnak” nevezte kitüntetésének visszavonását. Amint a Mediafax hírügynökség idézte, kijelentette, hogy a kitüntetéssel vagy anélkül is hű marad Temesvár szelleméhez. „Felvetődik a kérdés, hogy azokkal a kitüntetettekkel is így járt-e el a román állam, akiket elítéltek korrupció miatt. Megvizsgálja-e (az államfő) azt is, hogy az ő kijelentéseik és tetteik összhangban vannak-e az alkotmánnyal?” – idézte Tőkés László nyílt levelét a Mediafax hírügynökség.
Az EMNT elnöksége és az EMNP pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez. Az elnökség szerint Románia vezetői ismét bebizonyították: csak akkor védik a szólásszabadságot, ha az időszerű államérdek úgy kívánja, egyébként „igyekeznek megfélemlíteni, elhallgattatni, elbizonytalanítani, lejáratni vagy bíróságon meghurcolni azokat, akik szót emelnek egy nemzeti közösség alapvető jogaiért”. Úgy értékelik: Iohannis döntése „sajnálatos módon illeszkedik abba a magyarellenes akciósorozatba, amelynek immár több hónapja tanúi és elszenvedői vagyunk”.
Az EMNP szerint a román államfő azt mondta ki, hogy a szólásszabadság joga a 21. század Romániájában nem mindenkit illet meg, és kettős mércét alkalmazott, amikor Tőkés Lászlótól – aki az erdélyi magyarok megmaradásához kérte Magyarország fellépését – olyan jogot vitatott el, amellyel a román nemzetpolitika is él. „Számunkra, függetlenül Bukarest döntésétől, Románia csillaga Temesváron marad” – írták.
Románia és az 1989-es forradalmak történelmének meghamisításaként értékelte Vladimir Tismaneanu román politológus a Hotnews.ro portálon pénteken közölt publicisztikájában azt, hogy Klaus Iohannis államfő visszavonta Tőkés Lászlótól a Románia csillaga érdemrend lovagi fokozatát. Mint írta, Iohannis neve egyszer sem szerepel a romániai kommunista diktatúrát tanulmányozó elnöki különbizottság jelentésében, míg Tőkést három helyen is említik az ellenállók között. „Legalább emiatt – mondjuk történelmi szemérmességből – tartózkodhatott volna ettől a kínos gesztustól. Számomra ez ugyanolyan, mint amikor Ion Iliescu 2004 novemberében elnöksége utolsó száz méterén ugyanezzel az érdemrenddel tüntette ki Corneliu Vadim Tudort” (az idegengyűlöletéről elhíresült Nagy-Románia Párt elnökét) – írja Tismaneanu. Szerinte akárhogy is próbálná magyarázni, Iohannis „az egykori és mai szekusok” bosszúvágyát elégítette ki ezzel a gesztussal.
