Vissza kell térni a schengeni szabályokhoz, szögezte le a tagországok állam- és kormányfői fórumának elnöke. Úgy vélekedett, hogy a nyugat-balkáni menekültútvonal által érintett országok – azok is, amelyek nem tagjai az uniónak – készek és elszántak a közös szabályok és döntések, köztük a schengeni egyezmény teljes körű alkalmazására.
Tusk szerint véget kell vetni annak a politikának, hogy a migránsútvonalon fekvő országok – sokszor a szomszédos államok értesítése nélkül – csak „továbbítják” a bevándorlókat az útvonalon fekvő következő országnak. A szakítás ezzel a gyakorlattal ugyan nem oldja meg a migrációs krízist, alapfeltétele a konszenzusos együttműködésnek, amelyre vonatkozó szándékát hétfőn minden tagállamnak meg kell erősítenie – tette hozzá.
Ezzel a megközelítéssel az EU lezárhatná a nyugat-balkáni útvonalat, amelyen tavaly 880 ezer, az idei év első két hónapjában 128 ezer ember érkezett Európába – emelte ki.
Az uniónak migrációs és más kérdésekben is tovább kell lépnie a Törökországgal folytatott együttműködésében – fogalmazott Donald Tusk, utalva a tavaly novemberi uniós csúcstalálkozón megújított vízumliberalizációs folyamatra, valamint a gazdasági és energiaügyi párbeszédre. Arról tájékoztatott, hogy a tavaly kidolgozott uniós–török cselekvési terv végrehajtásában komoly előrelépések mutatkoznak, ugyanakkor még mindig túl sokan érkeznek Görögországba a török partok felől illegálisan. Az uniós tanács elnöke beszámolt arról, hogy Ahmet Davutoglu török kormányfő megerősítette: Ankara készen áll a török vizeken feltartóztatott migránsok visszafogadására. Hozzátette, hogy úgy Törökország, mint az unió hisz abban, hogy csökkenteni lehet a nagyarányú bevándorlást azzal, ha Görögországból gyorsan visszaküldik a nemzetközi védelemre nem szoruló bevándorlókat. A politikai akarat ehhez megvan, de a gyakorlati megvalósítás akadozik, ezért Görögországnak támogatásra van szüksége – emelte ki Tusk.
A politikus reményét fejezte ki, hogy hétfőn sikerül egyetértésre jutni a migránsok humanitárius segítésében is, elsősorban abban, hogy a humanitárius következmények minél gyorsabb és hatékonyabb kezelése érdekében az összes rendelkezésre álló európai uniós eszközt be kell vetni, beleértve a migránsok gyorsított eljárású áthelyezését is, különösen Görögország esetében. Tusk egyetért Alexisz Ciprasz görög miniszterelnökkel abban, hogy a délkelet-európai ország nem válhat „az elveszett lelkek gyűjtőtáborává”. Az uniós eszköztárba beletartozik az Európai Bizottság által javasolt új, a 2016–18-as időszakra vonatkozó, 700 millió euró (mintegy 217 milliárd forint) kezdeti költségvetésű, unión belüli sürgősségi segítségnyújtási csomag, amely a tagállamok közötti támogatás nyújtását célozza a szolidaritás szellemében.
Donald Tusk levelében arról tájékoztatta az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy a hétfői csúcstalálkozó munkaebéddel kezdődik a török kormányfő részvételével. Ezt követően a huszonnyolc tagállami vezető tanácskozása következik, amelyen elfogadják a közös nyilatkozatot a schengeni szabályozás teljes körű visszaállítását célzó intézkedésekről és a humanitárius eszközökről.
Az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a migrációs válság kérdésében – a válság kezdete óta először – uniós konszenzus születik egy átfogó stratégiáról, amelyet ha lelkiismeretesen végrehajt minden tagállam, segíthet megakadályozni a további beáramlást, és kezelni tudja a válságot.
