„A menekültekkel szembeni ilyen viselkedéssel a szomszédunknak sem az EU-ban, sem pedig a NATO-ban nincs helye” – közölte egy sajtókonferencián az államfő.
Szkopjéban válaszul azt vetették a görög hatóságok szemére, hogy tétlenül, távolról szemlélték a súlyos incidenst, és a rendőrök semmit se tettek annak érdekében, hogy véget vessenek neki. Macedónia szerint mintegy háromezer migráns vett részt a zavargásban, és próbált meg erőszakkal bejutni az országba. A szkopjei külügyminisztérium közlése szerint folyamatosan kérik a görög féltől az illegális bevándorlásról szóló információk megosztását és a hasonló incidenseket megelőző intézkedéseket.
A mostani bírálat nem számít újdonságnak. A feszültség Athén és Szkopje között Macedónia 1991-es függetlenné válása óta tart. Athén azóta akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését ezen a néven, ezzel az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését és a NATO-ba való felvételét is.
A névvita lényege: Görögország burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, mert Görögország északi – Macedóniával szomszédos – részét is hasonlóan, Makedóniának hívják. Macedónia Görögországban hivatalos neve: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.
A polgári védelemért felelős görög miniszter eközben az idomeni menekülttábor körüli fokozódó feszültségről beszélve a dühödt migránsok radikalizálódására figyelmeztetett. „Akiket ma látnak, azok a holnap dzsihadistái” – fogalmazott a Skai görög hírtévének nyilatkozva. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a tüntetőkkel szemben a hatóságoknak átgondoltan kell fellépniük. Toszkasz arra utalt, hogy a kétségbeesett emberek között az iszlám szélsőségesek bajtársakat próbálhatnak toborozni.
Szégyenletesnek és Európához méltatlannak minősítette Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök a macedón hatóságok fellépésé.
A macedón rendfenntartó erők „könnygázt és gumilövedékeket vetettek be olyan emberekkel szemben, akik nem jelentettek semmilyen fenyegetést, mivel fegyvertelenek voltak” – mondta a miniszterelnök. „Ez nagy szégyent jelent az európai társadalomra és egy olyan országra nézve, amely annak részévé akar válni” – vélekedett. „Elvárom a többi európai országtól és az ENSZ Menekültügyi főbiztosságától is, hogy mondjon valamit” – tette hozzá a görög kormányfő a portugál partnerével, Antonio Costasszal folytatott tárgyalások után.
Ciprasz emellett azzal gyanúsított meg „úgynevezett önkénteseket”, hogy az incidenst ők váltották ki, arra buzdítva a migránsokat, hogy törjék át a macedón határt. „Egyesek közülük külföldiek, mások (a határ macedón oldalán lévő) Gyevgyelijából valók voltak” – fejtegette a kormányfő.
„A helyzet Idomeniben szégyenteljes”, aminek „az oka az az egyoldalú döntés, amellyel lezárták a határokat” a migráció balkáni útvonalán fekvő országok – hangoztatta.
Miután „ezen a tényen változtatni” nem tud, Görögország az idővel versenyezve azon igyekszik, hogy rávegye a területére lépett migránsokat és a menekülteket, hogy vonuljanak be a szervezett befogadóközpontokba, de ehhez mindenkinek hozzá kell járulnia – fogalmazott a görög kormányfő.
A macedón biztonsági erőknek könnygáz, villanógránát és gumilövedék bevetésével sikerült megfékezniük vasárnap az Idomeni görög falu közelében lévő táborból érkezett több száz migráns kétszeri rohamát a határkerítés ellen. Szemtanúk beszámolója szerint a görög rendőrség közbeavatkozás nélkül, a távolból figyelte az eseményeket.
Emberi jogi szervezetek szerint az akcióban 300 migráns és 23 rendőr sebesült meg. A bevándorlók közül kétszázan légzési gondokkal küszködnek, sok embert pedig a gumilövedékek sebesítettek meg.
A hevenyészett idomeni táborban több mint 11 ezer ember vár arra, hogy Macedónia megnyissa a március elején lezárt határait. Ők Athén buzdítása ellenére vonakodnak beköltözni a jobban felszerelt közeli fogadótáborokba. A balkáni útvonal lezárása miatt több mint 50 ezren rekedtek Görögország területén. Az idomeni tábort körülvevő környék polgármestere azt követelte, hogy május végéig számolják fel a menekültszállást.
