A Kohl, Orbán, Merkel című írásban a szerző, Robert Rossmann úgy fogalmazott, hogy „a történet alapvetően egy szomorújáték”, hiszen Helmut Kohl szinte szótlanul ül bungalójában, felesége, Maike által – nézőponttól függően – elzárva vagy védve, és már régen nem tudja úgy értelmezni a világ dolgait, ahogyan szeretné. Gondolatairól gyakran már csak felesége vagy a Bild című lapnál dolgozó „kedvenc újságírói” révén lehet értesülni, és éppen ezért nehéz megállapítani, hogy mi is lehet a valódi szándéka Orbán Viktor fogadásával. Vajon azért találkozik Angela Merkel legélesebb bírálójával, hogy elhatárolódjon a kancellár menekültpolitikájától, vagy egyszerűen örül annak, hogy egy régi ismerős „udvarol neki”? – vetette fel a Süddeutsche Zeitung szerzője.
Helmut Kohl még kancellár volt, amikor Orbán Viktort először megválasztották miniszterelnöknek, két évvel ezelőtt pedig Orbán a 20. századi történelem egyik legnagyobb formálójaként méltatta őt – idézte fel az újságíró. Megjegyezte, talán igaz, amit „egyesek Berlinben sugdosnak, hogy Kohl felesége azért szervezte a találkozót, mert ki nem állhatja Merkelt”, de akármi is áll a találkozó mögött, Merkel tetszését nem nyerheti el, mert a nyilvánosságban ellene irányuló egyértelmű bírálatként értelmezik – írta Robert Rossmann.
Magyarországon zéró menekült Orbán Viktor célja címmel közölt riportot honlapján a Le Monde.
A lap Magyarországon maradt menekülteket keresett fel a bicskei táborban. Egy nigériai keresztény menekült elmondta, hogy a táborban senki nem beszél angolul, nincs ügyvéd, sem tolmács. A „zavarban lévő segítők” azt mondták a lapnak: „megértették vele, hogy el kell mennie az országból”. A tudósító kiemelte, hogy „az Európában eddig is legszigorúbb bevándorlóellenes jogszabályok” tovább szigorodtak. Eddig a menekültek havonta zsebpénzt és két hónapra ingyenes ellátást kaptak, ez júniustól harminc napra csökken, a zsebpénzt pedig eltörölték, a táborokat be fogják zárni; a kérelmezők csapdahelyzetbe kerültek.
Idézte a lap Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki szerint a miniszterelnök ügyel a jogszerű eljárásra, a migránsügyet közvetlenül a kabinetje kezeli, tudván azt a lap szerint, hogy „mindez nem felel meg az európai és nemzetközi normáknak”. Az Európai Bizottság ezért decemberben kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar menekültpolitika miatt, miután Orbán Viktor egyoldalúan felfüggesztette a dublini rendeletet, s ezzel a Magyarországon benyújtott menekültkérelmi eljárások többségének véget vetett. A jelenleg nyugat-európai országokban tartózkodó migránsokat azért nem toloncolják vissza Magyarországra, mert az igazságszolgáltatás úgy ítéli meg, hogy ott nem részesülnének méltányos eljárásban. A lap szerint már csak azért sem, mert Orbán egyre inkább összekapcsolja az iszlamista terrorizmust a migrációval, nem hajlandó alkalmazni a menekültek szétosztásáról elfogadott uniós programot, és vétót emelt a Németország és Törökország között kidolgozott tervre is.
Ellentmondásos helyzet, hogy a büszkén vállalt határzár ellenére Magyarország uniós támogatást kap a menekültek integrációjára, a 2014–2020-as időszakra 24,1 millió eurót, amelyhez a hirtelen migrációs nyomás miatt 2014–2015-ben további 1,25 millió eurót kapott. A lap szerint nehéz megérteni, hova megy ez a rengeteg pénz.
Egy menekült elmondta a lapnak, hogy a jelenlegi 200 eurós havi juttatása fokozatosan csökken, és két év múlva megszűnik, s ingyenes orvosi ellátásra csak az első hat hónapban jogosult. A Le Monde szerint a férfi fél kritizálni a befogadó országát, de azt tanácsolja a Magyarországra érkezőknek, hogy ne telepedjenek le itt, mert ő sem talál se lakást, se munkát.
A lapban megjelent egy másik tudósítás is arról, hogy a magyarok postaládájában olvasható szórólapokon az szerepel, a tavalyi 390 638 helyett idén eddig csak 773 migráns érkezett az országba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint viszont január 1. és március 31. között 6310 migráns lépett be az országba: januárban naponta 18, februárban naponta több mint 100, márciusban pedig több mint 200, miközben a balkáni útvonal lezárása óta Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban és Macedóniában szinte egyetlen migráns sem fordult meg. Ez arra utal a lap szerint, hogy egy új útvonal van kialakulóban Bulgárián és Románián keresztül.
