A német reformátusok több iszlámot szeretnének a közoktatásban

„Hogy kritikával illethessék vallásukat a muzulmánok.”

MTI
2016. 05. 27. 19:17
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Heinrich Bedford-Strohm, a bajorországi evangélikus-lutheránus egyház püspöke egy pénteki német lapinterjúban hangsúlyozta, hogy az oktatás „a legjobb módszer arra, hogy kifejlődjék a fiatal muzulmánok ellenálló képessége a fundamentalizmus kísértésével szemben”.

Az EKD elnöke a Heilbronner Stimme című lapban közölt interjúban hozzátette: meg kell adni a lehetőséget a muszlim iskolásoknak, hogy elemző, kritikai hozzáállással közelíthessék meg vallásuk tanításait, hagyományait. Erre szolgál a szervezett iskolai oktatás, amelynek révén „sok új dolgot is megtanulhatnak az iszlámról, méghozzá az alaptörvénynek megfelelő szellemiségben”.

 

Heinrich Bedford-Strohm rámutatott, hogy Németországban valamennyi vallásnak összhangban kell lennie az alaptörvénnyel, így tiszteletben kell tartania a tolerancia, a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság elvét. Ennek a szabálynak az érvényesülését pedig úgy lehet a legjobban biztosítani, ha a vallási ismeretek átadását az állam oktatási feladatának részeként határozzák meg – mondta.

Magát az oktatási tevékenységet a vallási szervezetek hatáskörébe kellene utalni, éppen úgy, mint a keresztény egyházak esetében, ehhez azonban a muzulmánoknak olyan módon kellene megszervezniük magukat, hogy egyértelmű legyen, mely intézmények, szervezetek az állam partnerei az oktatás területén – fejtette ki az EKD elnöke.

 

A tartományi oktatási és kulturális miniszterek konferenciájának (KMK) adatai szerint a 16 közül 6 tartományban szerepel az iszlám vallásoktatás rendes tantárgyként a közoktatási tanrendben. Ezek olyan nyugati tartományok – Alsó-Szászország, Baden-Württemberg, Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz – amelyekben a muzulmán közösség többsége él, de hiányzik közülük például Berlin és Saar-vidék, ahol ugyancsak számottevő a muszlimok aránya.

A gondot elsősorban az okozza, hogy a muzulmán vallás intézményi szerkezete másmilyen, mint a központosított felépítésű nagy keresztény egyházaké, a tartományi kormányoknak így nehezebb partnereket találni az oktatás megszervezéséhez.

A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.