A javaslatot a lengyel kormány még a júliusi NATO-csúcs előtt el akarja fogadtatni.
Maciej Wasik, a kormányhivatal munkatársa a törvénytervezet bemutatásakor megjegyezte: „a biztonsághoz való jog a legfontosabb szabadságjog”. Hozzátette, hogy a terrorizmus képében valós, fokozódó fenyegetettségről van szó.
A törvénytervezet célja, hogy javítsa a lengyel terrorellenes szolgálatok hatékonyságát, az egyes egységek közötti koordinációt és szigorúbb megelőző intézkedéseket vezessen be.
Az ellenzék képviselői a törvénytervezet elvetését követelték. A javaslat egyebek mellett engedélyezi a biztonsági szolgálatoknak, hogy a terrorgyanús személyek telefonbeszélgetéseit, adatforgalmát, lakását és járműveit három hónapig bírói határozat nélkül is megfigyelés alatt tartsák.
Krzysztof Brejza, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Platform (PO) képviselője egyenesen azt kérdezte, a hadbíráskodás korát élik-e Lengyelországban, hiszen a javaslat alapján „a terrorizmus elleni küzdelem leple alatt” lehetővé válna az, hogy valakit formális vádemelés nélkül két hétig vizsgálati fogságban tartsanak.
A szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern) egyik tagja, Adam Szlapka szerint a tervezet csupán „blöff”, amely nem javítaná a közbiztonság helyzetét. Ugyancsak bírálta, hogy a kormány még a júliusi varsói NATO-csúcs előtt be akarja vezetni a törvénycsomagot, hiszen a biztonsági erőknek így a találkozó előtt már nem lenne idejük elsajátítani az új eljárásrendet.
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) jogvédő szervezet arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy a javasolt szabályozás „nagymértékű beavatkozást tesz lehetővé a lakosság polgári és szabadságjogaiba”.
Adam Bodnar emberi jogokért felelős ombudsman széles társadalmi vitát követelt a törvényről. A terrorizmus elleni harc nem vezethet „a polgári jogokba történő jogosulatlan és aránytalan beavatkozáshoz” – hangsúlyozta Bodnar a lengyel parlament előtt tett nyilatkozatában.
