A Jobbik az EU-t hibáztatja, a baloldal Orbánt ekézi

A hazai politikusok is megszólaltak a brit referendum eredménye kapcsán.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az EU történetének egyik legnagyobb pofonjaként hivatkozott a brit referendum eredményére. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez egyfajta esélyt is jelent, hogy az EU újragondolja: továbbra is a „központosítás és a diktatúra útján halad”, és mellőzi a nemzetállamok akaratát, vagy revideálja korábbi koncepcióját és a nemzetek Európájának letéteményese lesz. Utóbbival elkerülhetik az esetleges dominóeffektust, ami az EU széthullásához vezetne – mondta, kitérve arra is: bízik benne, hogy a továbbiakban a kelet-közép-európai országok hangját is meghallják Brüsszelben.

Gyöngyösi arra is kitért: a brit népszavazás Magyarország számára is megmutatta, hogy lehetséges új feltételek kiharcolása. Ha nem változik az EU, akkor a Jobbik a csatlakozási szerződés és az alapokmányok újratárgyalását fogja szorgalmazni és ezt népszavazással is megerősítené – jelentette ki. Hozzátette, ha az unió nem képes tanulni a brit leckéből és tovább halad ezen az úton, akkor minden politikai erőnek végig kell gondolni, hogy érdemes-e e közösség tagjának maradni.

Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése példa nélküli, az EU iránti bizalmatlanság ugyanakkor nem csak az Egyesült Királyságra jellemző, és az okok túlmutatnak a britek unióhoz fűződő viszonyán – olvasható a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának pénteki közleményében.

Azt írták, az EU-s intézményeknek vissza kell szerezniük a polgárok bizalmát, és ehhez formai és tartalmi változtatásokra van szükség. Le kell számolni a dogmatikus hozzáállással, a válságok kezelésében pedig újra a kompromisszumos döntéshozatal irányába kell elmozdulni, elkerülve még a látszatát is annak, hogy a döntéseket egy-két nagy tagállam megrendelése alapján készítik elő – fogalmaztak. Hozzátették, bíznak benne, hogy a brit népszavazás, majd a kényszerbetelepítésről szóló hazai népszavazás eredménye érdemi változást hoz az uniós politikába.

A Demokratikus Koalíció (DK) az őszi kvótareferendum visszavonását követeli a kormányfőtől, az ugyanis Magyarország uniós kilépéséhez vezet – közölte Molnár Csaba pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke tragikusnak nevezte a brit EU-tagságról tartott és a kilépést pártoló tábor győzelmét hozó népszavazás eredményét, és azt a brit konzervatív jobboldal húsz éve tartó EU-ellenes kampányának tulajdonította. A DK-s politikus szerint ez fordult át egy bevándorlóellenes kampánnyá, s Orbán Viktor miniszterelnök is ezt teszi: évek óta szabadságharcot folytat, most pedig „élesbe kapcsolt”. Ennek a politikának az EU-ból kilépés a vége – jelentette ki.

Molnár Csaba jelezte: Európának tiszteletben kell tartania a britek döntését, Nagy-Britannia pedig nem tarthat igényt speciális bánásmódra a továbbiakban. Egyúttal minimális elvárásként fogalmazta meg, hogy a kormány tájékoztassa a helyzetről azokat a magyarokat, akik Londonban vállalnak munkát.

Az Együtt is azt követeli, hogy Orbán Viktor „hagyjon fel az Európa elleni hergeléssel, hazug, Európa-ellenes népszavazási kampányával” – olvasható a párt elnökének pénteki közleményében. Szigetvári Viktor egyúttal a „hazug népszavazás” bojkottjára szólít fel kommünikéjében.

Az ellenzéki politikus azt írta, az Együtt szerint az unióban maradó államok feladata, hogy megtalálják az európai polgárok számára is nap mint nap megtapasztalható előnyöket hozó Európai Unió megteremtésének útját. Ha Magyarország részt akar venni az EU újjáalakulási folyamatában, „meg kell szabadulnia a hiteltelen, újra és újra színét és meggyőződését változtató Orbán Viktortól és rezsimjétől” – fogalmazott.

Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértője pénteki sajtótájékoztatóján közölte, a brit népszavazáson a választók azért döntöttek az Európai Unióból történő kilépésről, mert a brit kormánypárt, beleértve David Cameron miniszterelnököt, kétarcú, kétértelmű politikát folytatott az EU-val kapcsolatban és gyakran rájátszott az Európa-ellenes érzelmekre.

Szent-Iványi úgy vélte: ez Magyarországon is tapasztalható, ezért a brit döntés tanulságait levonva arra szólította fel a magyar kormányt, hogy tegye egyértelművé viszonyát Európához, állítsa le a Brüsszellel szembeni kampányát és vonja vissza a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben sem Magyarországnak, sem Európának nincs szüksége erre a népszavazásra, amely már nem menekültekről szól, hanem Magyarország Európához tartozásáról.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő, az MSZP elnökjelöltje a nagy-britanniai népszavazást értékelve péntek reggel úgy fogalmazott, David Cameron részéről ez a kezdeményezés egy felelőtlen, szűk látókörű, saját hatalmon maradását nemzete jövője elé helyező, öncélú kalandorság volt, amelynek nyomán végeredményben csorbul a brit kormány tekintélye Európában és csökken nemzetközi mozgástere is. A brexit lehetséges pozitív hatásaként megemlítette, hogy Cameron politikai bűne a jövőben több józanságra intheti Orbánt.

Közölte, a brit népszavazás eredménye jelentheti azt a katarzist, amelynek hatására az EU valóban demokratikus érzelmű, a szolidaritás eszméjét komolyan vevő politikusai végképp megelégelik a közös válságkezelést akadályozó, önző, nacionalista tagállami politikusok aknamunkáját és nélkülük folytatják az európai építkezést. Vélekedése szerint Magyarországnak ma még volna esélye a jövő európai fejlődésének fő sodrába, egy megújult EU magjába kerülni, amennyiben Orbán képes lenne azonnali, 180 fokos Európa-politikai fordulatot végrehajtani – tanulva brit kollégája hibájából.

A kilépéspártiak hangsúlyos kampányeleme – az orbáni demagógiához hasonlóan – az volt, hogy az uniós állampolgárok „ne vegyék el a britek munkáját”, a brexit így leginkább a közép- és kelet-európai tagállamokat fogja sújtani, így Magyarországot is, hiszen ezen országokból százezres nagyságrendben vállaltak munkát Nagy-Britanniában – írja pénteki közleményében a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom. Egyszersmind felszólítják a magyar kormányt, hogy kivételesen ne maradjon tétlen, kezdeményezzen tárgyalásokat egy magyar–brit nemzetközi szerződésről, mely továbbra is biztosítja a magyarok számára az angliai munkavállalás lehetőségét.