Boris Johnson nem indul a miniszterelnöki tisztségért

Gove és May azonban pályázik Cameron helyére.

Johnson döntése hatalmas meglepetés, mivel a brit sajtó és a politikai elemzők évek óta egyöntetűen őt tartották David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjének. A konzervatív párti politikus volt a kilépést pártoló tábor egyik frontembere a brit EU-tagságról tartott múlt heti népszavazás kampányában.

Az utódlási folyamatban részt vesz még néhány kormánytag, köztük Stephen Crabb munkaügyi miniszter és Liam Fox volt védelmi miniszter, de nekik a jelenlegi parlamenti és pártbeli erőviszonyok alapján semmi esélyük a győzelemre.

Theresa May indulása várható volt, Gove bejelentése viszont meglepetés, mivel ő korábban azt mondta, hogy nem kívánja átvenni a miniszterelnöki tisztséget az ősszel távozó David Camerontól. Cameron múlt pénteken jelentette be távozási szándékát, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.

A brexit-párti – vagyis a kilépésért kampányoló – tábor két frontembere Gove és Johnson volt, egymással szoros szövetségben irányítva a kampányt.

Gove csütörtöki nyilatkozatában közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Boris Johnson miniszterelnökké választását segíti. „Vonakodva ugyan, de végül arra a következtetésre jutottam azonban, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges” – áll Gove nyilatkozatában.

Az igazságügyi miniszter nem részletezte, hogy mi késztette e következtetés levonására. Hangsúlyozta ugyanakkor: „nyílt és pozitív vitát” szeretne arról, hogy az Egyesült Királyság a népszavazás utáni időszakban merre induljon, és a következő napokban ismerteti erre vonatkozó tervét.

Theresa May, aki 2010 óta tölti be a belügyminiszteri tisztséget, nem sokkal Gove bejelentése után, a várakozásoknak megfelelően közölte, hogy ő is indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért.

May – Johnsonnal és a Gove-val ellentétben – a brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan.

Indulását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta: „a brexit brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket”. Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy „a hátsó ajtón keresztül” visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről – mondta Theresa May. Hozzátette: az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parlamentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa.

A belügyminiszter kijelentette azt is, hogy nem kell új választásokat kiírni a jelenlegi parlament megbízatásának lejárta, vagyis 2020 előtt, és nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre sem.

Az EU-tagságról tartott népszavazás előtt George Osborne pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy ha a többség a kilépésre szavaz, akkor ő pótköltségvetést nyújt be a várható gazdasági sokk hatásainak kivédésére.

Csütörtöki nyilatkozatában Theresa May hangsúlyozta, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikkelyt London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni.