Tovább forronganak a rendőrök, Pósfai Gábor posztja sem úszta meg

A rendvédelmi dolgozók finoman szólva nem fogadták kitörő lelkesedéssel a Tisza-kormány új reformtervét. Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentése alatt elégedetlen hozzászólások sorjáznak, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet pedig már az egyeztetés módját is kifogásolja. A bírálatok szerint a rendőrhiányt és az állomány túlterheltségét nem újabb átszervezésekkel, hanem béremeléssel és a szolgálati feltételek javításával kellene kezelni.

Pósfai Gábor belügyminiszter rendészeti reformterve elégedetlenséget váltott ki a rendvédelmi dolgozók és a rendőrszakszervezet körében. Forrás: Facebook

Az egyik hozzászóló egyenesen a reform alapgondolatát kérdőjelezte meg.

– A rendőri hivatást kellene vonzóvá tenni, nem a feladatokat szétosztani! – írta László, hozzátéve: szerinte a kormány nem a valódi problémát próbálja megoldani.

 

A kommentelő szerint a rendőrhiányra nem jelent tartós megoldást, ha más szervezeteket vonnak be a rendőrségi feladatok ellátásába. Ehelyett versenyképes illetményeket, kiszámítható szolgálati rendet és olyan életpályát sürgetett, amely biztonságot és jövőképet kínál.

Hasonlóan vélekedett a Pál nevű hozzászóló is, aki attól tart, hogy a rendőröknek a jövőben határvadászokkal, közterület-felügyelőkkel, polgárőrökkel vagy katonákkal kell majd közösen intézkedniük, miközben a felelősség és az adminisztráció jelentős része továbbra is rájuk hárulhat.

 

Egy további felhasználó szerint a társadalmi egyeztetés helyett elsősorban az állomány valamennyi szolgálati ágának bevonásával kellene szakmai egyeztetést folytatni.

„Megmondtam, mennyit keresnek majd kezdőként. Percekig kacagtak”

A legbeszédesebb hozzászólások között több olyan is akad, amelynek szerzője saját állítása szerint maga is a rendőrségnél szolgál.

 

Egy vidéki rendészeti technikumban tanító, magát aktív rendőrként bemutató kommentelő arról számolt be, hogy a végzős diákok megdöbbentek, amikor megtudták, mennyi a fizetése. – Nem értették. 30+ szolgálati idővel, alezredesként? Vicc, de ennyiért is csinálom, én döntésem – írta.

 

A történet azonban itt nem ért véget. Amikor a diákoknak azt is elárulta, mennyit kereshetnek majd pályakezdőként, a reakciójuk még lesújtóbb volt. – Megmondtam mennyit keresnek majd ők kezdőként. Percekig kacagtak. Nem jönnek. Pont – fogalmazott.

 

A hozzászóló szerint különösen szomorú, hogy a fiatalok és szüleik évekkel korábban még azért választották a rendészeti képzést, mert vonzotta őket a hivatás, a várható keresetek megismerése után azonban már nem látják értelmét a pályaválasztásnak.

 

Tímea pedig arról számolt be, hogy rendőr férje októberben szerelt vissza, és a legalább nyolc éjszakai szolgálatot is magában foglaló hónap után 307 ezer forintot kapott kézhez. Mint írta, férje korábban külföldön, gyári munkával egyetlen hét alatt megkeresett ennyit.

 

Egy további hozzászóló szerint a járőröknek és a körzeti megbízottaknak olyan fizetést kellene biztosítani, amely mellett nem szorulnak másodállásra a megélhetésük érdekében.

– Ez az ALAP. Az állomány erre várt. Ezekre lehet építkezni. Ezután jöhet az új autó, új ruha, stb. – fogalmazott Róbert.

 

A túlórák és elmaradt béremelés

A kommentekben visszatérő téma volt a túlterheltség, az illetmények és a rendvédelmi dolgozók megbecsülésének hiánya.

Egy hozzászóló azt kifogásolta, hogy a törvénycsomag nem foglalkozik kellő súllyal a fizetések, a ruhapénz és a SZÉP-kártya-juttatások emelésével. Szerinte a rendőrök számára ezek jóval fontosabb kérdések, mint a rendfokozatok vagy a szervezeti szabályok módosítása.

 

Más arra hívta fel a figyelmet, hogy az állomány tagjai a hivatalos munkaidőn túl is jelentős többletmunkát végeznek. Egy további kommentelő állítása szerint évente két és fél hónapnak megfelelő időt dolgoznak pluszban, amelynek elszámolását sérelmezi.

A szolgálati nyugdíj kérdése is előkerült. Egy magát több évtizede szolgáló rendvédelmi dolgozóként bemutató hozzászóló felidézte, hogy pályája kezdetén a túlórákat és az elmaradó pihenőidőt részben a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségének tudatában vállalta. Szerinte a szolgálati nyugdíjrendszer későbbi megszüntetése alapjaiban változtatta meg az eredeti feltételeket.

A hozzászólások alapján az állomány egy részében nemcsak az új reformmal, hanem a rendvédelmi életpálya egészével kapcsolatban is komoly elégedetlenség tapasztalható.

Társadalmi egyeztetés az érintettek kihagyásával

A reform előkészítésével kapcsolatos bizalmatlanságot jól érzékelteti az egyik hozzászóló tömör megjegyzése:

Társadalmi egyeztetés úgy, hogy az érintetteket meg kihagyják!

Mások szintén azt sürgették, hogy a belügyminiszter ne csupán általános társadalmi véleményeket kérjen, hanem közvetlenül a végrehajtó állomány és az érdekképviseletek tapasztalataira támaszkodjon.

Akadt ugyanakkor olyan hozzászóló is, aki üdvözölte a törvénycsomag társadalmi egyeztetésre bocsátását, és kifejezetten az érintett szakszervezetek érdemi bevonását szorgalmazta.