A mostani döntés olyan „kémügyben” született, amelyben a vádlottak állítólag Katarnak adtak át titkos, Egyiptom biztonságát érintő információkat. Összesen tizenegyen álltak bíróság előtt a perben, amelyben Murszi „illegális szervezet” irányítása és az említett dokumentumok Katarba juttatása miatt kapott életfogytiglani börtönt – ez Egyiptomban 25 évi elzárásnak felel meg.
A többiek közül hat vádlottat halálbüntetésben részesítettek, köztük az al-Dzsazíra pánarab hírtévé két munkatársát. A hírügynökségek szerint a volt elnök annak köszönheti viszonylag enyhébb büntetését, hogy felmentették őt a „kémkedés” vádja alól, ami vélhetően azt jelenti, hogy csupán közreműködő volt az ügyben. Az ítélet ellen fellebbezéssel élhetnek a vádlottak.
A hatalomból 2013 júliusában a hadsereg által eltávolított volt elnököt már három korábbi perben súlyosan büntette az igazságszolgáltatás, így már kiróttak rá húsz évi, illetve életfogytiglani büntetést, sőt tavaly májusban halálra ítélték, azzal a váddal, hogy „külföldi fegyveresek” segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban. Akkor elítélték az iszlamista exelnök mögött álló Muzulmán Testvériség szervezet vezetőjét, Mohamed Badíét, és a mozgalom egyik legismertebb támogatóját, az évtizedek óta katari száműzetésben élő iszlám hitszónokot, Júszuf el-Karadávit is.
A Murszira vonatkozó halálos ítéletet az egyiptomi előírásoknak megfelelően véleményezte és megerősíttette az ország legfőbb vallási méltósága, a nagymufti is. Szinte ezzel egy időben született tavaly az életfogytiglani szabadságvesztésről szóló, már említett első ítélet, amelyben Murszit azzal vádolták, hogy külföldi szervezeteknek kémkedett Egyiptomon belüli terrortámadások végrehajtásának céljából.
