Hosszúra nyúlt vendégség – így változott az ukrán menekültek helyzete Európában

Akkor legkedvesebb a vendég, amikor hazamegy – a közmondás egyre inkább igaz azokra az ukránokra, akik országuk 2022-es orosz invázió­ja után hagyták el szülőföldjüket, hogy Európában találjanak új otthonra. Az uniós tagállamok már kevésbé látják szívesen a hadkötelezett férfia­kat, csökkentik az ukránoknak járó támogatásokat, sőt van, ahol már bónusszal ösztönzik őket a hazatérésre. Romlott a megítélésük az egymillió főt befogadó Lengyelországban is, ahol az ukránkérdés a közelgő választási kampány témája is lesz.

Ukrán menekültek az ukrán-lengyel határon 2022 áprilisában Fotó: WOJTEK RADWANSKI Forrás: AFP

Változott a közhangulat is. 

Lengyelország Európa egyik legbefogadóbb országa volt a háború kitörése után, több millió lengyel önkénteskedett a határon, adományozott jótékonysági célokra vagy nyitotta meg otthonát a menekültek előtt.

Az idő múlásával az ukránellenes hangulat lassan erősödött, az elmúlt év közvélemény-kutatásai szerint a lengyelek többsége már inkább ellenzi az ukrán menekültek befogadását. Karol Nawrocki elnök a hivatalba lépését követően megvétózta azt a törvényjavaslatot, amely meghosszabbította volna a menekültek azonos szintű ellátását, betartva ezzel a jóléti kifizetések szigorítását célzó kampányígéretét. 

Varsóban szűkítették a családi támogatásokat, például a gyermekek utáni ellátást csak azok kaphatják meg, akiknek munkaviszonyuk van, illetve a lakhatási és egészségügyi kedvezményeket is megkurtították. Fokozatosan kivezettek egy különleges törvényt, így az ukrajnai menekültekre már az általános bevándorlási szabályok érvényesek, éppúgy, mint a más országokból érkezőkre. Hozzá kell tenni: a UNHCR és a Deloitte tanácsadócég közös jelentése szerint az ukrán menekültek tavaly 2,4 százalékkal, 21,5 milliárd euróval növelték a lengyel gazdaságot, foglalkoztatottságuk szintje (76 százalék) pedig mára anélkül haladta meg a lengyel állampolgárokét, hogy negatívan befolyásolta volna utóbbiak foglalkoztatását vagy bérét. 

Ám mindeközben a menekültek megítélésének nem kedvezett az egy hónappal ezelőtti jaroslawi késelés sem: egy ukrán férfi a helyi bencés templomban többeket megsebesített, a kisgyerekeket védelmező pap pedig bele is halt a sérüléseibe. A három évvel ezelőtti, 80. évfordulós államközi kiengesztelődés dacára újra feltépettek a második világháborús volhíniai (volinyi) mészárlás okozta sebek is: akkor mintegy százezer lengyelt mészárolt le az Ukrán Felkelő Hadsereg, miközben a korabeli ukrán szélsőségesek manapság odahaza ünnepelt hősök, különösen az ország nyugati részén. Az ukránkérdés várhatóan kampánytéma lesz Lengyelországban, ahol jövőre tartanak parlamenti választásokat.

Bürgergeld után JobTurbo 

Németország az ukránok legnagyobb befogadója, a támogatások tekintetében pedig továbbra is a legnagylelkűbb. Az ukrán menekültek eleinte ugyanolyan szinten férhettek hozzá a Bürgergeldnek nevezett, havi 563 eurós (206 ezer forint) szociális juttatáshoz, mint a német állampolgárok, ahelyett, hogy a menedékkérőkre vonatkozó törvény értelmében kevesebbet kaptak volna. Ez ingyenes lakhatást, orvosi ellátást, oktatást és anyagi támogatást jelentett nekik. 

Mivel a szociális segélyekhez és a foglalkoztatáshoz kötelező nyelvtanfolyamot kell végezni, 

a többi európai országhoz képest Németországban az ukránok lassabban álltak munkába, mindössze 39 százalékuk jelenik meg foglalkoztatottként. 

Az 1,3 millió ukrán menekült ellátása hatalmas terhet ró az ellátórendszerre, így a politikai döntéshozók a „jóléti állam határait” emlegetve a támogatások csökkentése mellett döntöttek. Azok az ukrán menekültek, akik 2025 márciu­sa után érkeztek, már nem jogosultak a Bürgelgeldre, hanem egy jóval alacsonyabb juttatásokkal járó rendszerbe sorolják be őket. 2025 nyarán a Bundestag megszavazta a menekültek családegyesítési jogának felfüggesztését is; a új szabályozás és az úgynevezett JobTurbo program már egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a menekültek ne a segélyekre támaszkodjanak, hanem minél gyorsabban lépjenek be a német munkaerőpiacra. 

A német közvéleményben is érezhető a változás az ukrán menekültek megítélésével kapcsolatban annak dacára, hogy a fősodratú média – beleértve a közmédiát – folyamatosan az orosz agressziót és az ukránok szenvedéseit hangsúlyozza. A vezető ellenzéki párt, egyben az ország legnépszerűbb politikai ereje, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) – tükrözve a közhangulat változását – kampányaiban a szociális juttatások azonnali megvonását és a menekültek tömeges hazaküldését követeli. 

Alice Weidel társelnök emellett különösen éles bírálatot fogalmazott meg a német földön élő, hadköteles korú ukránok helyzetéről, elfogadhatatlannak tartva, hogy 

miközben Ukrajna súlyos emberhiánnyal küzd a fronton, Németország meglett férfiak százezreit tartja el segélyekből.

Ám jogilag jelenleg nem feltétlenül lehetséges a hazaküldésük: az EU ugyan idén augusztusban kizárta a hadköteles korú ukrán férfiakat az automatikus ideiglenes védelemből, de nem visszamenőleges hatállyal. Magnus Brunner belügyi és migrációs biztos szerint immár figyelembe veszik Kijev védelmi és újjáépítési szükségleteit, így nem részesülhetnek átmeneti védelemben azok az újonnan érkező, 23 és 60 év közötti ukrajnai fér­fiak, akik törvényesen nem hagyhatnák el országukat, azaz nem tudják bizonyítani, hogy eleget tettek katonakötelezettségüknek vagy hogy felmentették őket. Magyarország a többi tagállammal ellentétben nem támogatta a korlátozó uniós javaslatot, fenntartva az álláspontot: befogadja a háború vagy a mozgósítás elől menekülő kárpátaljai magyarokat.

Ukrajna mindeközben igyekszik hazatérésre bírni a külföldön élő hadköteles polgárait. (Az Eurostat adatbázisa szerint az unióban élő 4,3 millió ukrán közül 860 ezer a felnőtt férfi.) Eddig ugyanis több tízezer fiatal ukrán menekült külföldre, hogy elkerülje a frontszolgálatot, annak ellenére is, hogy a törvény szerint csak 25 év feletti férfiakat lehet az arcvonalba küldeni. A fia­talabbak csak önkéntesként jelentkezhetnek. A kijevi kormány immár olyan munkahelyeket kínál az energiaszektorban, a logisztikában és a hadiiparban, amelyekhez jogi felmentés jár a katonai szolgálat alól. Kiemelten támogatják a védelmi és beszállítói szektorban dolgozók mozgósítás alóli felmentését, hogy a gyárak és logisztikai partnerek zavartalanul teljesíthessék az állami katonai megrendeléseket.

Ukrán szurkolók az októberi, nagyszombati Ukrajna-Magyarország futballmérkőuésen. Fotó: JOE KLAMAR / AFP

Po russzki? Nyet!

Lakosságarányosan Csehországban él a legtöbb ukrán, a foglalkoztatottságuk is magas, de a kormány rendkívül szigorú pénzügyi felülvizsgálatokat vezetett be. Fokozatosan építik le az ingyenes lakhatásukat, a segély mértékét pedig felnőttek esetében havi 200 euróban (73 ezer forint), gyermekeknél 143 euróban maximalizálták. 

Ha azonban egy foglalkoztatható menekült 150 napon belül nem talál munkát, a támogatás mértéke havi 129 euróra (47 ezer forint) csökken. A közvélemény-kutatások alapján a csehek mindössze 31 százaléka osztja a véleményt, miszerint az ukránok inkább előnyt, mint fenyegetést jelentenek Csehország számára. A kisebb EU-tagállamok közül Írországot több mint 120 ezer ukrán menekült választotta, emiatt a támogatási rendszer újragondolása és átalakítása itt is viszonylag korán sürgetővé vált. Sőt az írek vezették be először a hazatérési bónuszt, ami több ezer eurós támogatást jelent azoknak, akik vállalják a hazatelepülést. 

Érdekes a helyzet a rendkívül Moszkva-ellenes balti államokban, ugyanis komoly politikai feszültséget okoz, hogy számos ukrán menekült anyanyelvként vagy közvetítő nyelvként az oroszt használja, miközben a háború kirobbanása óta Észtország, Lettország és Litvánia is nemzetbiztonsági kockázatként kezeli az orosz nyelvi és kulturális befolyást. Álláspontjuk szerint aki tartósan náluk él, annak kötelező beilleszkednie a nemzeti kultúrába, ennek pedig az első lépése az egész világon csak egy-két millió ember által beszélt államnyelvük elsajátítása.

Kárpátaljai menekült gyerekek Tiszabecsen. Fotó: Havran Zoltán

Szűkülő támogatások hazánkban is

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2025 végén mintegy 65 ezer Ukrajnából érkezett menekültet tartottak nyilván Magyarországon, közülük több mint 43 ezren rendelkeztek menedékes jogállással. A háború kezdete óta ennél jóval többen lépték át a magyar határt, ám sokan továbbmentek más országokba. A menedékesek hazánkban munkát vállalhatnak, gyermekeik oktatásban részesülhetnek, és meghatározott egészségügyi ellátásokra is jogosultak. 

Feltételekkel rendszeres létfenntartási támogatást kaphatnak, amely felnőtteknek havi 22 800, gyermekeknek 13 700 forint. Az állami segítség ugyanakkor az évek során szűkült. 2024 augusztusától főszabály szerint csak az Ukrajna közvetlenül háború sújtotta térségeiből érkezők jogosultak államilag finanszírozott szállásra. A katonaköteles korú ukrán férfiak befogadására Magyarország nem vezetett be általános tilalmat. 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatása szerint a hadköteles ukrán állampolgárok továbbra is jogosultak lehetnek menedékes jogállásra. Arról nincs megbízható, nyilvánosan hozzáférhető országos adat, hogy a hazánkban élő ukrajnai menekültek közül hányan kárpátaljai magyarok. A magyar állampolgárságúak egy része ráadásul nem menedékesként jelenik meg a statisztikákban.

Borítókép: Ukrán menekültek az ukrán-lengyel határon 2022 áprilisában (Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP)