Fontos védelempolitikai szereplőt veszít az EU

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont elemezte a brexit esetén kialakuló helyzetet.

Mindemellett a brexittel globális szinten „kemény hatalmi” (katonai) képességeket is veszít az EU, például repülőgép-hordozókat, felderítő és precíziós csapásmérő eszközöket, stratégiai távolságban telepíthető erőket, valamint a nukleáris elrettentés elemeit. Emellett a „puha hatalmi képességekben” (diplomácia, hírszerzés, nemzetközi fejlesztéspolitika) is veszteséget jelent a brit kiválás – írta az SVKK, hozzátéve, „az EU külpolitikája hagyományosan éppen ezekre támaszkodik”.

Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a brit védelempolitika súlypontja hagyományosan a NATO-ra fókuszált: különösen a válságkezelésben (Balkán, Afganisztán, Irak, Líbia). Az Európai Unió katonai műveleteiben a brit fegyveres erők részvételi aránya általában alacsony volt (a legtöbb esetben csak néhány tagú megfigyelő kontingenssel vettek részt), a NATO-műveletekhez azonban akár több ezer katonával is hozzájárultak.

Az uniós közös biztonság- és biztonságpolitika meggyengülése azt is jelenti majd, hogy Európa nagyobb mértékben függ „a NATO-n belüli amerikai biztonsági garanciáktól”. Ez anyagilag is megterhelő, mert az országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, emellett nagyobb mértékben össze kell hangolniuk védelmi tervezési folyamataikat – olvasható az elemzésben. Hozzátették: mivel az amerikai globális védelempolitika súlypontja a csendes-óceáni térség felé tolódik, Európának kell belső biztonságáról és a szomszédos térségek stabilitásáról gondoskodnia.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóközpontjának elemzésében kitértek arra is, hogy Nagy-Britannia uniós távozása a „közös európai hadsereg” létrehozását is befolyásolhatja. Véleményük szerint ha a brexit a „magállamok” mélyebb integrációjához vezet (német–francia vezetéssel monetáris és fiskális unióhoz), akkor a közös európai haderő létrehozása felé mozdulnak el. Ha viszont a brexit fellazítja az EU „egyébként is recsegő-ropogó együttműködését”, akkor hiányozni fog az a politikai kezdeményezőkészség és súly, amelyet Nagy-Britannia „alkalomadtán” az együttműködés összekovácsolásába belefektetett. Ennek következtében a kisebb, a közös védelem ügye mellett kevésbé elkötelezett államok elveszíthetik érdeklődésüket, és lemondhatnak Európa védelmi önállóságának megteremtéséről – írta elemzésében az SVKK.