A licei körzet tizenhárom településén elrendelt kijárási tilalom indoklásaként a kormányzóság közölte: a katonai beavatkozás során feltérképezik a lázadóknak az érintett terület északi részén lévő hegyvidéki óvóhelyeit és raktárait. A kurd állások koordinátáinak bemérését követően a török légierő vadászbombázói tizenhat célpontra megsemmisítő csapást mértek.
Az ország főként kurdok lakta részében továbbra is több helyen huszonnégy órás vagy részleges kijárási tilalom van érvényben.
A török biztonsági erők médiajelentések szerint már szinte teljesen kiszorították a PKK-t a városokból, elbontották a lázadók barikádjait, betemették lövészárkaikat, és megsemmisítették házi készítésű bombacsapdáikat. Legutóbb június 10-én Sirnak városból vonultak ki a tankok.
Binali Yildirim török miniszterelnök péntek este bejelentette: a kormány a következő öt évben 35 milliárd lírát (mintegy 3,5 billió forint) szán a konfliktus sújtotta keleti és délkeleti országrész újjáépítésére, valamint az infrastruktúra helyreállítására, s ennek során kiemelt figyelmet szentelnek majd Diyarbakir történelmi belvárosának, Surnak az újjáépítésére.
Az Ihlas török hírügynökség értesülése szerint az összecsapások következtében a 2015–16-os tanévet kétszázezer diák nem tudta befejezni.
A török haderő 2015 decembere óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 500 tagja halt meg, és a PKK mintegy 7600 lázadóját „tették ártalmatlanná” Törökország határain belül, valamint Irakban, ahol a lázadók főhadiszállása található. Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
A török–kurd konfliktus két és fél évi fegyverszünet után, 2015 júliusában robbant ki újra, miután a júniusi választáson a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette abszolút többségét, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig közel 13 százalékkal első ízben bejutott a parlamentbe. A kurdok a békefolyamat újraindításában bíztak, de a Surucban elkövetett véres júliusi merénylet után kurd fegyveresek támadást intéztek a török hadsereg ellen, amelyet azzal vádoltak, hogy nem védelmezi meg a helyi lakosságot.
