Menyhárt József a kongresszuson megválasztása után elmondott beszédében kitért arra, megőrzik a pártpolitika folytonosságát, egyúttal nyitottabb kommunikációra készülnek, és tágabb nyitást, magyar–magyar párbeszédet terveznek, utóbbit nem csupán pártok közötti szinten. „Az, hogy nem vagyunk a parlamentben, nem jelenti azt, hogy nem akarunk támogatókat szerezni a parlamentben.”
– Ez egyértelműen ellenzéki pártok megkeresését jelenti, tehát a Bugár Béla vezette, kormányzati pozícióban lévő Híd–Most vegyes párthoz fűződő viszony továbbra sem változott. Mint ahogy változatlan a magyar kormány álláspontja is, amely az MKP-t tartja a szlovákiai magyarság egyedüli politikai erejének.
Esterházy Jánosra, a felvidéki magyarság két világháború közötti, illetve második világháború alatti vezető politikusára emlékeztek szombaton a morvaországi Olmützben és Mírovban csehországi, szlovákiai és a magyarországi magyarok. A mírovi egykori rabtemetőben az Esterházy család tagjai, a csehországi lengyel kisebbség képviselői, valamint Mírov polgármestere is koszorút helyezett el. Az olmützi Szent Vencel-katedrálisban tartott szentmisén Gyurcsó Zoltán vikárius,
a Nyitrai egyházmegye magyar hívek lelki gondozásáért felelős püspöki helynöke úgy fogalmazott, Esterházy „keresztútja börtönből börtönbe tartott”, ennek ellenére képes volt „a szeretetre összpontosítani”, amellyel „mindig a közösséget, nemzetét, hitét szolgálta”. A magyar politikus 1946-ban szibériai táborba került, de a szovjetek 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Halálos ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1957-ben a mírovi börtönben halt meg. (MTI)
