Juncker: London, mars ki az EU-ból!

Brüsszel gyors, London lassú szakításra rendezkedne be. Ebből is újabb konfliktus szövődik szép lassan.

A brüsszeli lapok szombati elemzései szerint súlyos gazdasági és politikai következményekkel fog járni Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, az okozott károkat azonban egyelőre nem lehet pontosan felmérni.

Németország és Franciaország ezek után valamilyen módon egy rugalmasabb Európát szeretne látni. RÉSZLETEK itt.

A szombati francia sajtó a brexitet a berlini fal összeomlásához hasonló, történelmi fontosságú eseményként értékelte. „Világméretű földrengés”, „mennydörgés”, „figyelmeztető lövés”, „Európát kiütötték”, „Európát földrengés rázta meg” – olvasható a lapok címoldalán, amelyek elsősorban attól tartanak, hogy a brit népszavazás eredménye fertőző lehet.

Olasz és cseh lapok is elemezték az eseményeket. Csehországban széles körben elterjedt vélemény, hogy most Európának van min elgondolkodnia inkább, míg Olaszországban úgy gondolják, kezdhetünk készülni a dominóeffektusra.

A lengyelek Vlagyimir Putyin és Oroszország győzelmének tartják a brexitet. Részletek erről ITT. A brit népszavazáson hozott döntés lapvélemények szerint ráadásul számos kockázattal jár Lengyelország számára, amely több szempontból szövetségest látott Londonban – állapította meg a Rzeczpospolita című jobbközép, független napilap szombati kommentárjában. A cikk szerzője, Michal Szuldrzynski szerint mindazonáltal a brexit után a mainál nagyobb lehet Lengyelország jelentősége az Európai Unióban, amennyiben Varsó aktívan bekapcsolódik az EU jövőjéről szóló vitába. Nem kizárt az a forgatókönyv, hogy az EU az euróövezetre csökkenti a tagállamok körét, ezért Varsónak jeleznie kellene: kész az euró bevezetésére.

Az Adevarul című román liberális lap szombati számának kommentárja szerint Nagy-Britannia távozásának az Európai Unióból pozitív hozadékai is vannak. A cikk szerzője, Marius Marin Lulea úgy véli, az Európai Unió megerősödik Nagy-Britannia távozása után, egyszerűbb lesz a döntéshozatal, nem lesz már kerékkötője az Európai Egyesült Államok megalakulásának, amelyben felértékelődnek a kelet-közép-európai államok, köztük Románia.

David Cameron brit miniszterelnököt hibáztatják értékeléseikben a brexit mellett döntő népszavazás másnapján megjelent spanyol napilapok, egyúttal Brüsszeltől határozott fellépést várnak el a kilépési tárgyalások során, hogy elejét lehessen venni más tagállamok kiválási szándékának. A görög médiában szombaton megjelent beszámolók alapján a dél-európai országban attól tartanak, hogy a Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépését eredményező népszavazás újra felszíthatja a Görögországnak az eurózónából való kizárásáról, egy esetleges grexitről szóló vitát. Az orosz lapok szombaton kiemelt figyelemmel foglalkoztak a brexit hatásaival Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, Oroszországra és a világgazdaságra. Az izraeli lapok elemzései szerint a jelenlegi kormányzat számára nem hátrányos a britek távozása és az EU meggyengülése, és ezért a vezető politikusok nem nyilatkoztak a brexitről, miközben meleg szavakkal méltatták David Cameron távozó brit kormányfőt.

Meghaladta az 1,2 milliót szombaton azoknak a száma, akik petícióban követelik újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. Egy másik petícióhoz pedig, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba, több mint 120 ezren csatlakoztak szombat délutánig. Az újabb EU-népszavazást követelő online petícióhoz, amelyet pénteken indítottak, egy nap alatt 1,26 millióan adták a nevüket. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak.

A brexitnek csak vesztesei vannak, a következmények beláthatatlanok, az Európai Unió nem halogathatja tovább intézményeinek reformját – ilyen és ehhez hasonló megállapítások szerepelnek a kínai média szombati értékelő kommentárjaiban, szerkesztőségi cikkeiben a brit kilépésről tartott népszavazást követően.
„Nagy-Britannia egyet lépett hátra, az EU-nak pedig további hanyatlással kell szembenéznie” – sommázza véleményét egyik írásának címében a Global Times című napilap.

Nagy-Britannia kilépése csapás az európai integrációra, és az effajta csapások sosem jönnek jókor – fogalmazott a cikkíró, aki szerint az, ami történt, Európa általános hanyatlásának a következménye. Megállapítja: a „világ központja” a múltban az Atlanti-óceán két oldalát jelentette, ám mára a hangsúly áttevődött a csendes-óceáni térségre. Kelet-Ázsia virágzást, több évtizedes gazdasági fejlődést tud felmutatni, míg Európa mára „a világ múzeumainak és turisztikai célpontjainak központja” maradt.

Itthon Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is megnyilvánult. Előbbi az MTI-nek adott interjújában „nem aktuális” kérdésnek nevezte Magyarország EU-s tagsága fenntartását, míg a brexitkampány hajrájában fizetett hirdetést feladó Orbán amondó, Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját, a döntést mi tudomásul vesszük.

Rendkívül komoly politikai veszteségnek nevezte a brexitet Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szombati budapesti sajtótájékoztatóján, de hozzátette, a brit kilépés sem az Európai Unió, sem Magyarország gazdasági erejét „alapvetően nem sodorja veszélybe”. Magyarország továbbra is határozottan azt a véleményt fogja képviselni, hogy nem akar Európai Egyesült Államokat, nemzetek Európájára van szükség, és azt is egyértelművé teszi, hogy ha az Európai Bizottság továbbra is ezt a fajta bevándorláspolitikát képviseli, annak más tagállamokban is hasonló következménye lehet – mondta a politikus.

A köztévének nyilatkozó Galló Béla politológus szerint a csütörtöki brit népszavazás eredménye az Egyesült Királyság uniós tagságáról nagyon komoly üzenet, az emberek áttételesen azt fejezték ki, hogy kiábrándultak az európai politikai elitből. A szakértő kifejtette: az igazi probléma, hogy az európai társadalmak döntő többsége úgy érzi, Európa nem teljesíti több évtizedes szociális ígéretét. Ez csapódik le a migrációellenességben is, nem annyira a színes bőrű emberekkel, hanem a Kelet-Európából érkező bevándorlókkal szemben – tette hozzá.

A szakértő szerint Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból kicsit túl van dimenzionálva, gazdaságilag nem változik sokat a helyzet, a közös piac módosul, de nem nagyon sérül.

Az Angela Merkel német kancellár által hétfőre összehívott egyeztetést pedig úgy kommentálta, hogy „az egyenlőbbek között is mindig vannak egyenlőbbek”, az alapító országok találkozója nem túl demokratikus lépés, de politikailag bevett szokás.

Angela Merkel hétfőre Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt hívta egyeztetésre Berlinbe.

Az egykori Európai Gazdasági Közösség hat alapító tagországának (Belgium, Luxemburg, Hollandia, Németország, Franciaország és Olaszország) külügyére azonban már most összeült. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az ülés megnyitásakor kijelentette: a találkozó üzenete az, „nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk ezt az Európát”. Leszögezte, hogy az EU a béke és a stabilitás világszerte egyedülálló „sikerprojektje”.

Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Unió vezetőit okolta szombaton az Egyesült Királyságnak az unióból való kiválásáról szóló népszavazás kimeneteléért. Ciprasz a saját pártja, a Sziriza központi bizottságához intézett beszédében kijelentette: a brexit az uniós vezetők „krónikus hiányosságainak”, valamint a populizmust és a nacionalizmust tápláló megszorításokhoz való ragaszkodásának a következménye.

„Bármennyire elszomorít is minket a brit emberek döntése, tiszteletben kell tartani. Nem hibáztathatjuk a briteket, […] amikor a megszorítás politikája előtt nyitottak a határok, de az emberek előtt zárva vannak” – fogalmazott Ciprasz. A görög kormányfő hivatala közölte, hogy Ciprasz telefonon beszélt Francois Hollande francia elnökkel szombaton, és a két államfő egyetértett abban, hogy szolidaritásra van szükség az unióban. A helyzetet mindketten úgy értékelték, hogy vissza kell találni a demokrácia, a szociális védelem és az európai szolidaritás alapelveihez.

A brit politikusok megszólalásai arra utalnak, hogy Nagy-Britannia nem fogja ténylegesen elhagyni az Európai Uniót, hanem egyszerre fog az elválásban és az együttműködés új formájában megegyezni az uniós tagállamokkal – vélte szombat délután megjelent számában a Le Monde.

A francia baloldali–liberális lap elemzésében arra emlékeztetett, hogy David Cameron brit miniszterelnök a helyét októberben átvevő utódjára akarja hagyni, hogy elindítsa a kilépés kétéves folyamatát, a miniszterelnöki poszt várományosának tekintett Boris Johnson pedig úgy vélte, hogy nem kell siettetni a távozást az EU-ból. A Le Monde szerint a tényleges szakítás előtt nagyon sok konkrét kérdést kell rendezni, többek között a több tízezer Londonban dolgozó kelet-európai vagy a nyugat-európai országokban élő több százezer brit állampolgár helyzetét.

A harcias hangvétel ellenére a briteknek és a többi uniós országnak is a szabadkereskedelmi övezet megtartása az érdeke, ezért a Le Monde szerint az egyetlen kérdés jelenleg az: London mennyit fog fizetni azért, hogy jogilag kilépve a közösségből, annak tagja maradhasson, és a közösségi intézményekben milyen szinten képviseltetheti magát a jövőben. Feltehetőleg „nagyon aktív megfigyelői posztokat” kap, s a brexit inkább formális, mintsem tényleges lesz – hangsúlyozta a cikk szerzője.

Arnaud Leparmentier szerint az viszont egyértelmű, hogy a brit választók a politikai Európára nemet mondtak, a liberális Európát, amelyet ők hoztak létre, viszont nem tagadták meg. Arra az embrionális állapotban lévő föderatív szerveződésre mondtak nemet, amelyben nem is vesznek részt: az euróra, a schengeni övezetre és az európai igazságszolgáltatásra. Ezt értette meg a lap szerint többek között Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke is, aki Franciaországban is referendum kiírását követeli az uniós tagságról, s az elutasítás érzése más uniós tagállamokban is jelen van.

A Le Monde szerint nem a brüsszeli technokraták okozzák az európai tragédiát, hanem az, hogy közös identitás és projekt hiányában Európa haldoklik. Az uniós közösség a XX. század második felében virágzott azzal, hogy elutasította a háború gondolatát, és a Szovjetunióval szemben összefogott az Egyesült Államokkal. A folyamatos bővítéssel 1989 és 2007 között viszont kifulladt a projekt, és az új kihívásokra már nem tudott megfelelő válaszokat adni.

A lap szerint gondot okoz, hogy az európaiak úgy érzik, problémáikra elsősorban nem európai válaszokat kell adni, hiszen a közösségi szellem már nem hódít a tagállamokon belül. A bevándorlási kihívás pedig bonyolultabbá tette a viszonyt az etnikai és katolikus egységük megőrzését szorgalmazó kelet-európaiak, valamint az iszlamizmus félelme miatt a saját multikulturalizmusukat nehezen kezelő és a szociális dömpingtől tartó nyugati államok között. A közbiztonsági kérdések viszont mindig is nemzetállami és nem európai hatáskörbe tartoztak – hívta fel a figyelmet a lap.

Ebben a helyzetben az európai lakosság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai a befelé fordulást választják, mert már nem hisznek abban, hogy az európai integrációval megtartható a nemzeti identitás. A brexit legnagyobb megrázkódtatása az, hogy a leggyengébbek azt hiszik, egyedül védettebbek lehetnek a jövőben, mint Európával – írta a Le Monde.