Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szerző szerint „szinte úgy beszél, mintha saját győzelme lenne a brexitszavazás”. A Die Welt emlékeztetett rá, Orbán röviddel az eredmény ismertetését követően azt mondta, a referendum a migrációs politikáról szólt. A lap szerint az EU-t évek óta hevesen bíráló Orbán Viktor tűnik az események „logikus nyertesének”. Magyarországgal az élen a visegrádi országok gyakorta bírálják az EU-t, több tagállami jogkört és kevesebb európai integrációt akarnak – tette hozzá Kálnoky. „Most, hogy a brexitreferendumot követően az EU jövője nyitottabb kérdés, mint valaha, lehet, hogy eljött a közép-európaiak órája” – fejtette ki a Die Welt.
Prőhle Gergely korábbi berlini magyar nagykövetet idézve a lap azt írta, ha a visegrádi országok továbbra is az eddigihez hasonlóan működnek együtt, sokkal több befolyásra tehetnek szert az EU-ban. Egyetértett ezzel a véleménnyel egy magas rangú, Budapesten élő német forrás is: lehetőség ez a visegrádiak számára, főleg, ha más közép-, illetve délkelet-európai országokkal is elmélyítik a viszonyukat. Úgy vélekedett, ha még Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy több teret kell biztosítani az egyes tagállamoknak, akkor „egy kicsit olyan irányba tartanak a dolgok, amilyennek Orbán Európát elképzeli”.
A Die Welt szerint a közép-európai országoknak az EU jövőjéről folytatott vitában nagyobb befolyásuk lehet, mint a belépésük óta bármikor. Prőhle úgy véli, a brexit következményeként nem csupán kevésbé „angol EU”, hanem kevésbé „német szövetség” is keletkezhet, mivel az egyre mélyülő integrációról szóló német projektet lefékeznék. A politikus Mark Rutte holland kormányfőnek azt a mondatát idézve, miszerint jobban kellene hallgatni a polgárokra, kijelentette: „ha még Rutte is azt mondja, akkor talán tényleg egy lépéssel távolabb kerülünk az egyre több Európától, pontosan, ahogy a polgárok mondják”.
Orbán Viktor, a futballista kormányfő címmel közölt véleménycikket az El Mundo. A spanyol liberális napilap megállapította, hogy az elmúlt hat évben a magyar kormány ötszázmillió eurót szánt költségvetési forrásokból a labdarúgás fejlesztésére, amely meghaladja az oktatásra szánt forrásokat. A szerző, Denis Iglesias írásában kifejtette: a magyar miniszterelnök futballista szeretett volna lenni, de politikai pályafutása gyümölcsözőbb volt, mint focista-pályafutása.
