Tatyjana Umrihina, a kercsi történelmi és kulturális emlékpark igazgatója kijelentette, hogy ez már régóta ismert tény a tudósok előtt. „Kitaláljuk, hogyan tudjuk ezt bizonyítani Oroszországnak és az egész világnak” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy Kercs legősibb orosz várossá nyilvánítása hosszú, bürokratikus munka, rengeteg „pecsétes dokumentumot” kell beszerezniük különböző hivatalos intézményektől. Szavai szerint már megkapták viszont a megerősítő dokumentumot a Puskin Állami Szépművészeti Múzeum igazgatójától és az Orosz Tudományos Akadémia régészeti intézetétől.
A 160 ezer lakosú Kercs az Oroszország által 2014 márciusában Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget keleti részén, a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szoros partján fekszik. Fontos tengeri kikötő, innen indulnak a kompok is, amelyek az egyetlen összeköttetést jelentik a Krím és Oroszország között.
Milétoszi görög telepesek alapították a várost az Kr. e. 6. században. Később elpusztították a hunok, majd újjáépülve a Kazár Birodalomhoz tartozott. A 10. században a Kijevi Rusz része lett Korcsev néven, a 15. században pedig az Oszmán Birodalom kebelezte be. 1771-ben, az orosz flotta megjelenésekor a törökök elhagyták a várost, amely így részévé vált az Orosz Birodalomnak. A második világháború alatt a szovjet csapatok véres csatákat vívtak a városért, kétszer is visszafoglalták a német hadseregtől.
