A választási eredmények azt mutatják, hogy sok más európai országhoz hasonlóan az izlandiak is elfordultak a hagyományos pártoktól, és a legtöbb voksot a függetlenként indult jelöltekre adták. Ennek oka a szigetországban elsősorban az, hogy a Panama-iratok által kirobbantott offshore-botrány miatt megrendült a bizalom a vezető izlandi politikai platformokban. Kiderült, hogy az eddigi elnök, Grímsson családja is érintett volt az offshore-botrányban, Sigmundur Davíd Gunnlaugsson kormányfő pedig emiatt kényszerült lemondásra. Izlandon ősszel tartják a parlamenti választást.
Ráadásul Jóhannesson az izlandiak többségéhez hasonlóan szkepticizmussal viseltetik az Európai Unió iránt, és egyáltalán nem nézi rossz szemmel azt, hogy Nagy-Britannia történelmi referendumon a kilépés mellett döntött.
Izland jobbközép kormánya tavaly visszavonta a szigetország EU-csatlakozási kérelmét, véget vetve a csatlakozási tárgyalásoknak, még mielőtt rátértek volna a kényes kérdésnek számító halászati politikára.
A szigetországban az államfői tisztség inkább protokolláris jellegű.
