Összehasonlításul: Kongóban ugyanebben az időszakban 67, Ugandában 12, Tanzániában és Peruban 7-7 életet követelt a pestis. Kongó évek óta a kór által az egyik legsúlyosabban érintett országnak számított, ahol nagyon magas a hatóságoknak be nem jelentett pestises megbetegedések száma.
Sőt a betegség időnként az Egyesült Államok egyes vidékein is előfordul, köztük Új-Mexikó, Arizona, Colorado és Kalifornia szövetségi tagállamokban. Az amerikai hatóságok 2010 óta öt pestis miatt bekövetkezett halálról tettek jelentést.
Az Egyesült Államokban a pestis baktériumot hordozó bolhák gazdaállatai nem elsősorban a patkányok, hanem a prérikutyák és a macskák.
Elszórtan előfordultak megbetegedések Kínában, Oroszországban, Mongóliában, Bolíviában és néhány évvel ezelőttig Indiában is. Ugyanakkor a kór olyan országokban is újra felütheti a fejét, ahol hosszú ideig nem jelentettek ilyen eseteket, jó példa erre Algéria, ahol 2014-ben jelentettek új megbetegedéseket.
„A pestis egy furcsa betegség. Évtizedekig nem figyelhetők meg megbetegedések, s aztán a kór visszatér” – ismertette Eric Bertherat, a WHO pestis-szakértője Genfben.
A chicagói Északnyugati Egyetem kutatói szerint az évszázadok során több mint 200 millió halálos áldozatot szedett a pestis. A Yersinia pestis baktérium általi fertőzés fő formái a bubópestis (mirigyláz), a tüdőpestis, valamint a szeptémiás pestis.
A mirigyláz rendszerint a patkánybolha (Xenopsylla cheopsis) csípése miatt következik be, amely a baktériumokat köztes gazdaként hordozza, a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed, míg a betegség szeptémiás alakjánál a baktériumok kívülről, egy seben keresztül juthatnak a szervezetbe, és kifejlődhet a pestis más formáiból is.
